Jelentése:
- elérkezik a döntő pillanat
- viszályos felek végleges döntésre jutnak ügyükben
"Kenyértörésre viszi a dolgot" = végleg összevész valakivel
A kenyér mint az élet jelképe szerepel. Régi művelődéstörténeti leírásban találhatunk arra a szokásra, hogyha a fiatalok és az öregek nem képesek tovább az együttélésre (vagy súlyos horderejű dologban nem értenek egyet), akkor az öreg ketté töri a kenyeret, a felét a fiataloknak adja, a másik felét magának megtartja, jelezvén ezzel, hogy megbomlott az egység a családban. Az Alföldön sok helyütt úgy mondják a válást: " kétfelé vágták a kenyeret". A fiatalok, már "nem élnek egy kenyéren" egymással, nem élnek egy háztartásban. Az öregektől "külön kenyérre mennek".
Ha elválik valaki a "kenyeres pajtásától', idővel "megbékél a maga kenyerén", azaz elfogadja a társtalanságát.
A kovász és az élesztő használata előtt a kenyér lapos volt és nem késsel vágták, hanem törték, azaz "szegték". A "szeg", "megszeg" kifejezéseink jelentése: tör, megtör. Pl:"nyakát szegi". "szárnyát szegi". Ma már a késsel vágásra is utalhat az, ha valaki "megszegi a kenyeret", miképp ha valaki "megszegi az adott szavát", a szava elválik az ígérettől.
Kenyeres szólások