12023
- benne van a NAT2020A 6.-os szobros tankönyvben -
elbeszélő költemény - népi eposz
Toldi Miklós valóban létező személy volt (1320-ban született és zsoldoskatona volt), a műben megjelenő király Nagy Lajos magyar-lengyel uralkodó. A történet a 14. században játszódik.
Toldi Miklósban az elnyomásból kitörő, önmegvalósító szegénylegényt látjuk, aki megküzd az igazáért és jobbágysorból vitézzé emelkedik. Az akkori nemzeti öntudat megtestesítője Toldi, nagy testi és lelki erő jellemzi, erkölcsi tisztaság és becsület.
Olvasónapló itt:
Arany János - Toldi olvasónapló
Rövid tartalom:
A nemes, bátor és erős Toldi Miklós édesanyjával a birtokukon él és napszámosként dolgozik, míg bátyja, az anyagias és mindenkit lenéző György nemesi életet él a királyi udvarban. (Édesapjuk halálával a báty, György dönthetett öccsének sorsáról.)
Míg a napszámosok alszanak, Miklós talpon van és dolgozik. Lajos király áthaladó katonáinak egy szekérrúddal mutatja meg az utat Buda irányába és fájdalmasan veszi tudomásul, hogy parasztnak nézik: "– Hé, paraszt! melyik út megyen Budára?"
Amikor hazaér, még pofátlan testvére gúnyolódását is eltűri, de György arra biztatja az embereit, hogy dárdával dobálják körül Toldi Miklóst. Amikor az egyikük megsebzi a vállát, felkap egy malomkövet és a dárdás katonák közé dobja. Az egyik katona meghal.
(Toldi Miklós ettől kezdve bujdosni kényszerül és az atyai örökséget sem kaphatja meg, mert gyilkos lett.)
A nádasba menekül, ahol véletlenül belelép egy réti farkas odujába, ahol két kis farkaskölyköt talál. A visszaérkező nagy farkasokkal meg kell küzdenie, és a dulakodásnak a kis farkasok is áldozatul esnek.
Mielőtt világgá menne, hazalátogat, hogy elbúcsúzzon anyjától. A bátyja még ott van, részegen alszik, ahogy az emberei is. Belopózik Györgyhöz és a két kis farkaskölyök tetemét üzenetképpen a bátyja mellé fekteti (mondván, ő is csak egy ezekhez hasonló kis gonosztevő és ő is halált érdemelne).
Már Buda közelében jár, amikor egy temetőből sírást hall. Egy asszony siratja két fiát, akiket egy cseh vitéz párbajban megölt, ahogyan más magyar vitézeket is. Toldi megígéri, hogy megbosszulja őket.
Közben György ármánykodik és a szökésben lévő Miklós vagyonát felajánlja a királynak, a király viszont annak ajánlja fel, aki legyőzi a cseh vitézt.
Ezután Miklós lefog egy elszabadult bikát, amíg megkötözik a mészárosok, hogy elvigyék a vágóhídra. Senki nem mond neki köszönetet és szállást sem adnak neki, ezért visszamegy a temetőbe, hogy az asszonytól megkérdezze, maradt-e a két fiú után páncél és fegyver, amivel küzdhetne. Az asszony már nincs ott, Miklós a temetőben alszik.
Édesanyja az öreg Bence szolgájukkal egy cipót küldet Miklósnak, amelyikbe egy kis vasszelencét sütött száz arannyal. Ebből Miklós elmegy egy csárdába inni és mulatni. Másnap...osan felvértezi és felfegyverzi magát és Rigó nevű lovát és átcsónakázik a szigetre, ahol a megtörténik majd a küzdelem. Toldi Miklós viadal helyett egy kézfogással intézi a cseh vitézt (puszta kézzel úgy megszorítja a vaskesztyűben lévő kezét, hogy vérezni kezdenek az ujjai). A cseh bajnok, érezvén a veszélyt, inkább sírva könyörög az életéért, és visszaad minden elnyert páncélt és fegyvert. Miklós meg is hagyja az életét, de amikor elindulnak a partra a csónakhoz, a cseh vitéz arra készül, hogy hátba szúrja Miklóst. Miklós ekkor már nem kegyelmez és levágja a fejét. Üdvrivalgás és a király megjutalmazza Miklóst a saját vagyonával. Mellé még gonosz bátyja vagyonát is felajánlja neki, de a bátor Miklós nem vágyik másra, mint hogy jó katona lehessen a király seregében, és ezt meg is kapja, 12 lovas tisztté nevezi ki Lajos király. (Miklós elnyeri jutalmát.) A báty pedig büntetésül eztán a vagyonával együtt boldogtalanul gazdálkodhat és dorbézolhat a földbirtokon a szolgái mellett.
----------------
Arany János a költeményt egy pályázatra írta: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, pl. Mátyás vagy Toldi... Forma és szellem népies legyen... Jutalma 15 arany."
Petőfinek a mesés verse, a János vitéz ihlette meg Arany Jánost, valamint Ilosvai Selymes Péter Toldi-története. Később Petőfi biztatására írt hozzá még két részt (Toldi estéje és Toldi szerelme), hogy mesés számú trilógia legyen... de ezek a részek kevésbé lettek ismertek. A pályázatot megnyerte, a díjat is 20 aranyra emelték, és egy csapásra híres lett. A valódi nyeremény azonban Petőfi barátsága volt.
