IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
IRODALOM / 6. osztály   Ballada   Kötelező   Vers

Miről szól A walesi bárdok?
24 46 Tetszik ez a mű?  

Megtekintés 17325

szegény legény


Arany János: A walesi bárdok

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim –
Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. –
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.

Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz, aki él:
Király, te tetted ezt!”

Máglyára! el! igen kemény –
Parancsol Eduárd –
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.

„Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!…”
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez íge hallatik:

„Elhullt csatában a derék,
No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.

Emléke sír a lanton még –
No halld meg Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd.”

Meglátom én! – S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!

Szolgái szétszáguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. –

S Edward király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.

Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. –

Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!

Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
„Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik.”

Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma…

De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.

Becsuk

- a NAT2020 A 6.-os szobros tankönyvben van a vers -

Tartalma:

I. Edwárd a leigázott Wales-be látogat, ahol a megfélemlített urak pazar lakomával várják, de Edwardnak ez nem elég, dalnokokat kéret, akik dicsőítik.
Három dalnok érkezik, de a királyt ünneplő dal helyett a valóságot éneklik meg, daluk az elnyomó zsarnokságról, a nép sanyargatásáról, ezrek leöléséről szól, ezért Edward máglyára küldi a dalnokokat (=bárdokat) és parancsba adja minden bárd (=dalnok) kivégzését, aki nem dicsőíti őt. A bárdok átkozzák Edwardot, ezért vértanúhalált halnak, Edward pedig bűneinek terhe alatt megőrül, és egyre csak hallja a bárdok átkozó énekét.

A történelmi balladát itt olvashatod:

-----------

A ballada valódi eseményeket dolgoz fel. I. Eduárd 1277-ben dúlta fel a kelták lakta Wales-t és végeztetett ki több mint ötszáz énekmondót, akik nem voltak hajlandóak dicsőítő éneket zengeni róla.

Arany János egyik legkedveltebb témája, a bűn és bűnhődés jelenik meg. A költő elítéli a gőgös zsarnokságot és hisz annak megbűnhődésében.
Ekkor Magyarországot Ferenc József osztrák császár sanyargatta. A költő ezzel a versével mintegy felhívja a magyar népet a helytállásra az 1848-as szabadságharc leverése után.
Aranyt 1857-ben felkérték egy köszöntő írására, mely Ferenc Józsefet és Sissit-t köszöntötte volna. Ezen azonban Arany úgy felhúzta magát, hogy megírta A walesi bárdokat.
Arany tehát maga is egy hős bárd, aki nem hajolt meg a hatalomnak.
Edward király és az elnyomó Ferenc József, valamint a walesi bárdok és az elnyomott magyar költők között egyértelmű a párhuzam.


Hasznos volt az írás?   2
51

józan


Az őrület nem megbűnhődés, hanem menekülés a valóság elöl.


3
11

kétoldalt


Emlékeim szerint az angoloknak más bűnök is felróhatók.


0
14

zombizol


Azért Arany János könnyen írt úgy a nagy sértett parasztbüszkeségről, hogy adományozott családi nemességében a családja mások verejtékéből élt.


4
5

móka miki


Jó, jó, de végülis kirántották alóluk a birtokot és utána tán dolgoznia is kellett, ha jól tudom.


2
5

Felméry


Arany János érdemei elvitathatatlanok. Magasan a legjobb költőnk és balladaírónk. Nélküle nem lenne teljes a kép a magyar vidékről.


0
6

MEGOSZTOM: FB Twitter

Miről szól


Szerzőink Legnépszerűbbek Legolvasottabbak
X