A dal 1989-ben született, amikor minden magyart egyetlen egy dolog foglalkoztatott: a rendszerváltás. Hazánkban elég csendesen zajlott. Romániában viszont véresen és fájdalmasan.
És közben ott volt az érzés, hogy már késő... már minden elveszett...
Bikini: Közeli helyeken
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken, --- a Kárpát-medence dombjain, elcsatolt területeken járva
Kibelezett kőbányák üregében. --- lerabolt kincsek (minden arany és ezüstbányánkat elvettek és kiürítettek a románok)
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken, --- erdélyi területek, káprázatos erdők, falvak, amiknek már csak az emléke él, mert elpusztították
Most is visszhangzik a léptem. --- a magyarság itt van, itt él, itt jár.
Itt ül az idő a nyakamon, --- fojtó érzés, hogy hagytuk ezt, és csak telik az idő, és nemzedékek hordják ezt a kínt
Kifogy az út a lábam alól. --- megy az idő... elfogynak a lehetőségek, nincs hová menni
Akkor is megyek, ha nem akarok! --- sors... az életet élni kell, ilyen helyzetben is élni kell
Ha nem kísér senki utamon. --- a magyarság magányos küzdelme ez, senki nem állt mellénk és most sem áll mellettünk
Arcom mossa eső és szárítja a szél. --- nincsen semmim, teljesen kiszolgáltatott vagyok a történelem viharainak
Az ember mindig jobbat remél. --- hinnünk, remélnünk kell, mennünk kell egy jobb jövőt remélve
Porból lettem s porrá leszek, --- a semmiből lettem és porrá hamvadok majd
Félek, hogy a ködbe veszek. --- beolvadástól való félelem, a magyarság összetartozik a határon túliakkal, ez nem homolyásodhat el
