730
- a Hétszínvarázs2-ből -
Volt egyszer egy király, aki ha eltüsszentette magát, az országban rögtön kihirdették, hogy mindenki kívánja azt, hogy "Adj’ Isten egészségére!. A csillagszemű juhász azonban nem volt hajlandó, csak hogyha a király hozzáadja a lányát feleségül. Erre a király a juhászt a medve tömlöcébe (=börtönébe) vetette. A medve azonban nem bántotta,, hanem táncolt amikor a juhász fütyült és dalolt neki. Reggel látta ezt a strázsa (= az őr) és még a királyt is odahívta.
Erre a király a juhászt a sündisznók tömlöcébe vettette. Itt a juhász furulyázni kezdett és a sündisznók táncoltak reggelig. Reggel látta ezt a strázsa és még a királyt is odahívta.
A király a kaszás verembe vettette száz éles kasza közé. A juhász azonban megvilágította a csillagszemével a vermet és úgy esett le, hogy elkerülte a kaszákat.
Másnap a juhász már ott furulyázott a gödör szélén de a király nem adta hozzá a lányát, hanem elvitte a hintóján. Felajánlott neki egy ezüsterdőt, azután egy gyémánttavat, de a juhász ragaszkodott a királylányhoz. Erre már a király gondolta meg magát, hozzáadta a lányát. Nagy lakodalmat csaptak. A lakodalmon a királynak megcsípte az orrát a tormás hús szaga és nagyot tüsszentett. A juhász máris elkezdte mondogatni, hogy "– Adj’ isten egészségére!". A király azt mondta, hogy, hagyja abba, inkább a fele királyságát is neki adja. Megkoronázták a juhászt és a királylányt, ők lettek az uralkodók.
