- a NAT2020A 6.-os tankönyvből -
Csörsz árka
Még a magyarok bejövetele előtt Pannónia földjén megtelepedtek a longobárdok. Uruk, Rád király sokakban félelmet keltett, de Frigyes király mégis megtámadta. Rád király kénytelen volt segítséget kérni az avar Kund fejedelem fiától, Csörsztől.
Csörsz seregével együtt győzelmet arattak, amit azután nagy lakomával ünnepeltek meg. Csörsz király ezen a lakomán szemet vetett Rád király lányára, Délibábra. Feleségül kérte a lányt az apjától cserébe azért, hogy segített neki a harcban. De Rád király azt mondta:
"– Legyen a tiéd a lányom, de csak úgy adom, ha vizén viszed haza."
Csörsz király azon nyomban felszólította a népét, hogy ássanak árkot. Elkezdték az árokásást, de nem jutottak a végére, mert nagy vihar kerekedett és az avar királyt, Csörszt, egy villám agyoncsapta.
A monda nemzedékről nemzedékre száll, avarról magyarra és emlékét Ároktő község és Árokszállás is őrzi, ahol a nép megszállt. Az árok ma is az avar király nevét viseli, Csörsz árkának hívják.
-------------------
A Csörsz árka egy 1200 km hosszú árokrendszer, a legnagyobb Kárpát-medencei építmény. Nagyjából körbeveszi az Alföldet. A római korban vagy korábban épült az Alföld védelmére, mert az Alföld (a Duna-Tisza szabályozás előtt az egyik legtermékenyebb föld volt Európában.