7983
(A ludas szóban ma már rövid U van, de Fazekas idejében még hosszú volt.)
Eredeti címe: Lúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban
Komikus elbeszélő költemény, melyben a kisemmizett jobbágy fellázad a hatalmaskodó nagyúr ellen. A mű a nemesi pöffeszkedés kifigurázása, a jobbágyság győzelme a zsarnokság felett. Azért vannak a Lúdas Matyiban fejezetek helyett levonásokb, mert Fazekas Mihály
vásári előadásokra szánta, ahol a mesélő a képek levonása (= cseréje)) közben mondta el az eseményeket. Ez volt a korabeli tévé.
Olvasónapló itt:
Fazekas Mihály - Lúdas Matyi olvasónapló
Rövid tartalom:
Egy faluban lakik egy öregasszony a lusta Matyi nevű fiával. Matyinak kedve támad világot látni ezért elviszi a 20 libájukat Döbrögbe a vásárba eladni. A vásárban Döbrögi uraság szabja meg az árakat, és aki nem adja neki féláron, amit árul, attól elkoboztatja az árút és megbotoztatja. Matyi ezt nem tudja, és nem akarja fél áron adni a libákat, ezért a libáit elveszik, és Döbrögi a kastélyába viteti megveretni. 50 botütést kap. Matyi ekkor ígéretet tesz:
"Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"
Ezért a szemtelenségéért újra elverik és kidobják.
Matyi szégyell hazamenni pénz nélkül, ezért világgá megy. Sokféle mesterséget kitanul, több országban jár, több nyelvet megtanul és férfivá érik, meg is gazdagodik. Visszaindul Döbrögbe bosszút állni. Éppen Döbrögi házát építik nagyobbra, már csak az új tető hiányzik. Matyi olasz ácsmesternek adja ki magát, és azt állítja, hogy a gerendák nem elég jók a tetőhöz. Ezzel felpiszkálja Döbrögi hiúságát és kimennek az erdőbe, ahol Matyi kijelöli a kivágandó fákat, amiket Döbrögi emberei nekilátnak kivágni. Végül Matyi kettesben marad az urasággal, akivel megmérnek egy hatalmas tölgyet. Amikor Döbrögi átkarolja a fát, Matyi összeköti a kezeit, a száját betömi mohával, felfedi magát és ráméri az ötven botütést. Azután kiveszi Döbrögi zsebéből a libák árát és eltűnik.
A fejszések közben tönkretették a földesúr szép erdejét és az urat csak nagy sokára találják meg.
A hájas földesúr ágynak esik a verés miatt, sebei nehezen gyógyulnak. Matyi egy öreg katonaorvostól megtanul néhány orvosi fogást és pár gyógynövényt és elkéri az orvos parókáját és ruháját mondván farsangra kell. Ezután Döbrögbe megy és híres hadi orvosnak adja ki magát, Döbrögi már hívatja is. Matyi kicsit megköpölyözi Döbrögit, aztán elküldi a háza népét gyógyfüveket szedni, és az utolsó öregasszonyt a templomba, hogy a pap imádkozzon a kezelés sikeréért. Amikor kettesben maradnak, Matyi betömi az uraság száját egy kendővel, leleplezi magát és kiadja az 50 botütést neki. Újra elveszi a ludak árát és elszalad.
Döbrögi most már tényleg belebetegszik a verésbe és már a libatoll látványa is kiborítja, ezért elrendeli a falu összes libájának elpusztítását. (a szerző itt megemlíti, hogy a gonosztevőket is ludasnak hívják)
Döbrögi a félelmétől egyre nevetségesebbé válik. Mindenhová tíz lándzsás katona kíséri. Közben közeleg a döbrögi nagyvásár. Matyi is elmegy a vásárba és meglát egy szép lovat. Sokallja az árát (a 100 aranyat), de a lóárus fiú azt mondja, az a leggyorsabb ló az országban. Matyi odaad a fiúnak 10 aranyat foglalónak és kéri, hogy bizonyítsa be, hogy tényleg a leggyorsabb ló. Amikor Döbrögi megjön a hintóján, mondja neki, hogy ő Lúdas Matyi és ha nem érik utol, elhiszi, hogy a leggyorsabb ló. Még plusz 10 aranyat is ad ezért Matyi. A legény meg is teszi, és Döbrögi emberei üldözőbe veszik, Döbrögi még a kocsisát is ráküldi az ál-Matyira. Amikor magára marad, Matyi odalép hozzá, harmadszor is leveri rajta az ötven botütést és újra kiveszi zsebéből a ludak árát.
Azután megnyugtatja Döbrögit, hogy többet nem jön és eltűnik.
A katonák visszaérve jelentik, hogy nem tudták elfogni az ál-Lúdas Matyit, Döbrögi pedig jó útra tér és ezután jobb ember lesz. Hiszen ez egy mese.
----------------
Az első mű a magyar irodalomban, ami népmesei témát dolgoz fel. Fazekas nem merte kiadatni a politikai mondanivaló miatt (II. József uralma alatt), de a vázlatos példánya a háta mögött megjelent nagy sikerrel. Ő Ekkor kicsit átjavította és újra kiadták.
Az igazságtalan nemest elpáholó paraszt motívuma megjelent már orosz, ukrán , román, grúz és csángó magyar népmesékben is. Fazekas a csángóktól tanulta, amikor arra katonáskodott. A történet legrégebbi változata, amit megtaláltak i.e. 704-ből Asszíriából való, agyagtáblákon találták meg és 'A nippuri szegényember meséje' volt a címe. A sztori ugyanaz, mint Fazekasnál: a szegény ember nyomorúságának hosszas bemutatása után a vásárban a gazdag ember megvereti a szegény embert, aki 3 csellel megbosszulja ezt. Amiért mégis elfogadhatjuk, hogy Fazekas eredeti magyar regének nevezi, az azért van, mert olyannyira tele van magyar motívumokkal, és debreceni népi nyelvezettel, hogy az tagadhatatlanul magyarrá teszi.
Összetett jellemábrázolásokkal jellemzi a szereplőket. Matyi a mű elején egy tunya parasztfiú, egy lézengő suhanc, akiből furfangos bátor önérvényesítő népmesei hős lesz. Döbrögi közben a félelmetes földesúrból egy bolond bábbá zsugorodik.
Népmesei elemek: az álcázás és a hármas szám.
Érdekesség, hogy a nemes kortárs írókat: Kazinczy-t és Berzsenyit felháborította a mű. Egyébként a szegények körében igen népszerű volt, több nyelvre lefordították.
A 'Ludas valamiben' szólás leírása
