34
-NAT2020 ajánlott -
A grófék vadászatot rendeztek. A hajtók kihajtották a vadakat a rejtekhelyükről a grófok elé, hogy lelőhessék őket.
A menekülő állatok egy folyóhoz értek, nem tudtak tovább menekülni. Egy szegény ember ült ott a csónakjában két fej káposztával. Amikor odaért hozzá egy nyúl, és kérte, hogy vigye át őt a túlsó partra. Odaért egy farkas is, ő is azt kérte az embertől, hogy vigye át. A szegény embernek kicsi csónakja volt, Rajta kívül csak egy állat fért el, de azt a helyet is két káposzta foglalta el most. A szegény ember elgondolkodott: ha átviszi a káposztákat, akkor a farkas addig megeszi a nyulat, ha átviszi a farkast, akkor a nyúlra bízná addig a káposztát. Így tehát a nyulat vitte át először és a káposztákat a farkasra hagyta. Visszament azután a farkasért, de amikor átvitte, a nyúl még mindig ott várakozott. A szegény ember nem akarta a nyulat otthagyni a farkassal, ezért a csónakjába hívta és visszavitte. Amikor visszaértek, a nyulat kicserélte a két káposztára és azokat vitte át a farkashoz, Aztán visszament a nyúlért. Mire a farkashoz értek megint, a farkas megijedt a közeledő puskaropogástól és elmenekült. A nyúl összebarátkozott a szegény emberrel és nagyon hálás volt, amiért megmentette őt. Aztán együtt megebédeltek. A szegény ember megfőzte a káposztát, a nyúl pedig megkapta a külső káposztaleveleket.
