105
- Arany László gyűjtése -
Élt egyszer egy szegény asszony, akinek csak egyetlen kis kakasa volt. Kint kapirgált a kis kakas a szemétdombon, és talált egy gyémánt félkrajcárt. Éppen akkor ért oda a császár, aki minden kincset magának akart, és elvette a kis kakastól a gyémánt félkrajcárt.
A kis kakas a kerítésre szállt és onnan kiáltotta:
"- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!"
A török császár nem akarta hallani, ezért a házba ment, de a kiskakas az ablakra szállt és onnan kiabálta, hogy:
"- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!"
A császár erre a szolgálójának parancsolta, hogy dobja a kis kakast a kútba. A szolgáló megtette. A kis kakas a kútban azt mondta:
"- Szídd fel begyem a sok vizet!" - és a begye felszívta sok vizet.
Azután a kis kakas az ablakra szállt és onnan kiabálta, hogy:
"- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!"
A császár most az égő kemencébe dobatta. A kis kakas a kemencében azt mondta:
"- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet!"
Így is történt és a kis kakas újra a császár ablakában volt, és onnan kiabálta, hogy:
"- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!"
A császár a méhkasba dobatta, hogy agyon csípjék a darazsak. De a kis kakas azt mondta:
"- Szídd fel begyem a darázst!"
A császár már nem tudott mit kitalálni, azt mondta, hogy a bő bugyogója fenekére teszi a kis kakast. Ott viszont a kis kakas azt mondta:
"- Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!"
Így is lett: a darazsak jól összecsipkedték a török császár fenekét. Erre már azt mondta a török császár:
"Vigyétek hamar a kincses kamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját."
Vitték is a kis kakast, de ő azt mondta a kincses kamrában, hogy :
"- Szídd fel begyem a sok pénzt!"
Felszívta a sok pénzt, hazament és gazdaggá tette a szegény asszonyt. Máig is élnek, ha meg nem haltak.
