A kakas és róka
Fönn virrasztott a kakas egy nagy fán.
Fut a róka, csillog szeme sandán.
A fa alatt megáll a haraszton.
Fölkiabál mézesmázos hangon:
"Jó hírt hozok, zeng tőle az erdő!
Örülök, hogy én vagyok az első,
aki veled tudathatja: végre
kitört egész földünkön a béke!
Vadász többé nem nyilaz a vadra,
a baromfit róka be nem kapja,
a rókát sem űzi a szelindek.
Ünnepeljük csókkal ezt a hírt meg!
Testvérekhez rokoni csók illik."
"Ezt reméltem – szól a kakas – mindig.
Máris megyek, csupán arra várok,
míg ideér az a két agár ott.
Több testvérnek kedvesebb a csókja."
"Nem érek rá sajnos – szólt a róka. –
Meg kell a hírt másoknak is mondjam."
S hanyatt-homlok elmenekült onnan.
![]()
Az egyik legjobb La Fontaine mese:
A ravasz róka azzal próbálja a közelébe csalni a kakast, hogy azt mondja neki, hogy kitört a világbéke és ezt csókkal kell megünnepelni. A kakas azonban okosabb és nem lehet rászedni, végük ő futamítja meg a rókát.