IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
IRODALOM / 11. osztály   Kötelező   Novella és Elbeszélés

Miről szól Móricz Zsigmond - Tragédia című elbeszélése?
2 9 Tetszik ez a mű?  

Megtekintés 18434

cinege


Móricz Zsigmond: Tragédia novella

Kis János, a jelentéktelen ember, belehal élete első nagy evészetébe Sarudy gazda lányának lakodalmán.

Tartalom:
Egy 20. század eleji magyar faluban járunk (olyanban, mint ahol Móricz felnőtt). Sarudy gazda birtokán dolgozik napszámban Kis János arató paraszt, és ez egyben a két jellembéli véglet is: Sarudy gazda jó módú, fukar ember, aki éppen a lánya lakodalmi mulatságára készül, s aki nem fizeti ki rendesen a parasztokat, Kis János pedig szegény, de büszke napszámos, aki teljesen magányosan él. A két főszereplő távolságát az is érzékelteti, hogy nem beszélnek egymással a műben.
Móricz hosszan ecseteli a parasztok világát, viszonyait, az egészen nincstelenek és a csak szegények rétegződését. Naturalista ábrázolás jellemzi, azaz a negatív és csúnya dolgokra koncentrál. 
Az amúgy fukar Sarudy gazda meghív mindenkit a lánya lakodalmára és ekkor a magában fortyogó és gyűlölködő Kis János elhatározza, hogy kieszi a gazdát a vagyonából. Az ételt "marokszámra eregette le a nyeldeklőjén" - Kis János mohó és irigy, csak az evés érdekli. Ezt apjától örökölte, aki amikor János egyszer megette apja ebédjét épp megverni készült, de rosszul mozdult, elesett, beütötte  a fejét és belehalt. Akkor nevetett János életében először egy jót.
A lakodalomban már a levessel jóllakott, de végig akar enni mindent, így jön a többi fogás is, és végül a töltöttkáposzták, ami nem könnyen adja magát (öklendezés, kinlódás), végül a húsfalat megakad a torkán és belehal. 
"Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, sem azt, hogy élt".

Népies nyelvezettel írt, in medias res-szel (a dolgok közepébe vágásával) kezdődik. Az egész egy narrátori leírás, nincsenek benne párbeszédek, rövid mondatokból áll össze a novella, anekdotikusan, szinte történelmi hősként ábrázolja Jánost, ahogyan az ételekkel mint ellenséggel elbánni igyekszik.

Móricz lenézi művében az ösztönösséget. Öklendezős novellájából valószínűleg azt a tanulságot kellene levonnunk, hogy az embert nem az emeli ki a középszerűségből, hogy hány töltött káposztát tud megenni, hanem élete és jelleme.

Hasznos volt az írás?   0
33

MEGOSZTOM: FB Twitter

Miről szól


X