4474
A 16. századi Franciaország a vallási viszályok színtere volt. 1589-ben III. Henriket leszúrta egy fanatikus dominikánus szerzetes, és ekkor a haldokló király a protestáns IV. Henrikre hagyta a trónt. A vallás miatti belső viszályok szinte polgárháborús helyzetet teremtettek 1562 és 1598 közt, mivel IV. (Bourbon) Henriket a pápa nem ismerte el. 1593-ban azonban IV. Henrik felvette a katolikus hitet. Ekkor mondta híressé vált mondatát (valójában az egyik tanácsadója):
"Párizs megér egy misét". Henrik azonban ugyanúgy protestáns maradt, és ezért árulónak kiáltották ki a katolikusok is és a protestánsok is. A béke érdekében végül széleskörű vallásszabadságot hirdetett. Ettől kezdve törvénybe ütköző volt bárkit is üldözni a vallása miatt. IV. Henrik ezután más politikai intézkedéssel is népszerűsítette magát (mint adócsökkentés, jobbágyi kedvezmények és manufaktúrák támogatása).
