4273
Előkaparta a százasát, betolta a pénztárablakon.
– Pestre szeretnék menni – mondta a bóbiskoló vasutasnak. – Mikor megy vonat?
– Másfél óra múlva – ásított a pénztáros. – Ha nem lesz nagyobb késés.
– Addig nincs?
– Hogy volna? Még ez is csoda. Nem tudja, hogy a háború kezdete óta csak egy vonatpár
működik minden vonalon?
Nem tudta. Ők autón jártak Pesten. Elhűlve bámult a közömbös arcba. Másfél óra alatt
megtalálják és visszaviszik. A pénztáros most még a szemét is megdörzsölte, láthatólag nem
érdekelte semmi azon túl, hogy álmos. Mintha az ásítását akarná utánozni, kinn valami fújás,
zihálás hallatszott, Gina oldalra nézett: a csarnok belső ajtaja a pályatestre nyílt, az első
vágányon ott füstölgött egy vonat.
– Az hova megy? – kérdezte. Alig tudott beszélni az izgalomtól.
– Dömölkre. Két perc múlva. Ellenkező irány.
– Nem baj. Kérek egy jegyet Dömölkre. Gyorsan!
Kapott. A vasutas a két halántékát tapogatta, és míg kitolta a fülkeablakon a dömölki jegyet,
azon tűnődött, milyen jó dolguk van egyeseknek, hogy csak úgy utaznak. Ha nem Pestre, hát
Dömölkre. Ide-oda. Hiába, legjobb a világon fiatalnak lenni. De hogy milyen nyugtalan,
valósággal kitépi a kezéből a tízeseket, amiket visszakapott; minek fizet az ilyen rohanós
százassal? Na, viszi már az ördög, fut át a csarnokon.
„Csak innen el, akárhová” – gondolta a kislány, amíg rohant. Dömölkön biztonságban lesz,
vagy még az éjjel elér ott egy pesti vonatot, vagy telefonálni tud haza reggel. Mindenütt van
valami katonai egység, majd megkeresi a rangidőst, bemutatkozik neki, megkéri, hadd várhassa
meg, míg érte jön az apja.
Az elkényeztetett, jómódban élő gimnazista Gina kénytelen hamar felnőni a bentlakásos református iskolában, ahol egy különleges jótevője is akad, aki megmutatja neki a szeretet legtisztább arcát.
Tartalom:
A könnyed jólétben nevelkedett gimnazista Ginát apja a Matula nevű református internátusba (=bentlakásos iskolába) adja. Mintha börtönbe zárták volna. A külvilági kapcsolatai megszűnnek, puritánság veszi körül, minden perce szigorúan be van osztva és társai is kiközösítik. Szökéssel próbálkozik, de Kőnig megtalálja és visszaviszi. Ekkor apja végre elmondja a lányának, hogy azért adta be az intézetbe, mert ő (apu) a katonai ellenállás vezetője és biztonságban akarja tudni a lányát. Ez megváltoztatja Gina nézőpontját, kibékül a társaival és jó kislány lesz.
Az iskolában van egy kőszobor, akit Abigélnek hívnak a lányok és a különlegessége az, hogy teljesíti a kívánságokat, amiket levélben írnak és odatesznek neki. Valójában nem a szobor a jótevő, hanem van valaki, aki olvassa a leveleket és igyekszik segíteni. Abigél egyre komolyabb feladatokat teljesít, zsidó diákokhoz juttat el új okmányokat.
Gina tábornok apja hónapok óta nem jelentkezik, ezért régi udvarlója, Kuncz Feri próbálná megszöktetni, de nem sikerül és Gina a férfiban is csalódik. Azután a Matulát is eléri a háború és Horn Mici segítségével végre megszökik Gina az intézetből. Ő is új személyazonosságot kap és kiderül, hogy az a tanár akit legjobban lenézett és gyűlölt, a gyenge Kőnig tanár úr, a mindenki jótevője, Abigél.
részlet a regényből:
