Mirolszol.Com

Miről szól a(z)
?

vörös ördög kérdése

Miről szól Ady Endre - A márciusi Naphoz című verse?

22 0
0

vörös ördög

Ady Endre: A márciusi Naphoz

(Márciusi Nap, nagy a te hatalmad
S magyar Márciust, magyar forradalmat
Nem gyujtottál ránk ezer évig mégsem:
Ültünk örökkön jeges senyvedésben.)

S verje meg az Isten a verejtékünket,
Verje meg veréssel egész életünket,
Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván,
Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán,
Gyermeket igérő legszebb ingerünket,
Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket,
Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk,
Dunai-tiszai régi megállásunk,
Verje a multunkat, verje a jövőnket
S betyáros magunkból elkövetkezőket,
Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják:
Magyar Márciusunk minden akadályát.
Verje meg, verje meg, ha van verő Isten,
Aki csak egy kicsit ósdit akar itten,
Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni
Mindent, ami régi, ezeréves holmi,
Mindent, ami senyveszt, mindent, ami árul
S Etelközt teszi meg hű magyar határul.
Óság-tartók népe most ront ellenünkbe:
Fiatal Március, most nézz a szemünkbe
S úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat,
Amily híven hisszük ezt a forradalmat.
Nekünk forradalmas minden futó óra,
Gőgös, gazdag grófra s gazdagult zsidóra
Haragszunk és vagyunk egyazon haraggal,
Tán ki sem mondható, gyilkos indulattal.
Mert a világ siet s most kerül dűlőre:
Érdemesek vagyunk életre s jövőre?
Büdös úr-szag, pénz-szag sehol így nem kábít,
Minden: változásért és újért kiált itt.
S ha papok tömjénjük gőgösebben rázzák,
Mindezek halálos sorsunk magyarázzák:
Petőfi szavánál van szükség jobb szóra:
Mindent meglátóra, mindent fölrugóra.
E fényes Március csatasorba állít:
Végre talán eljut bús Magyarországig.

(Márciusi Nap, nagy a te verésed,
Csodatevőn szép te megérkezésed,
De akard végre, hogy mi is akarjunk,
De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.)

Becsuk

A lehangoló összevisszaság és toporzékolás felkavarodó porködéből Petőfi arca sejlik fel. A költő követeli, hogy legyen vége nemzetünk ezer éve tartó szenvedésének és azért hajlandó bármilyen ... írást elkövetni.
Az egész költemény átkozódások és fogadkozások sora. Ady a bosszúálló Istent hívja, hogy megbosszulja helyettünk a tespedt és múltba révedő emberek másképp gondolkodását.
Petőfi és Ady is hasonló politikai elveket vallott. Alapvető különbség azonban a két költő között a mondanivaló és a cél. Petőfi arra toborozta a magyar népet, hogy lázongjanak és akkor egyszer csak majd egyenlők lesznek az elnyomó uraikkal és akkor jó lesz. Ady viszont arra hívja fel olvasóit dühöngve-ocsmánykodva, hogy akarjanak. Akarjanak, mert akkor majd minden megváltozik. Majd amikor mindenki egy irányba akar, akkor majd jó lesz.
Egyikük se volt a tettek embere.

Ady szerint gondolatban le kell gyilkolni mindent, ami a márciusi magyar proletár-forradalmat akadályozza.
A nemzet válaszútja itt van: múlt és jövő, halál és élet a tét. (Ez nem Petőfitől lopás vagy ilyesmi.)
Még a végén a zárójeles sorokból is a lemondás és a reménytelenség árad.

Ady ismét behozza a szagot versébe mint többször is. A szag az ítélet szinonimája. Itt a szag a pénzzé és az úré, tehát Adynak büdös minden jólét, amit nem kapott meg.
Az, hogy vers nincs rendezve, strófákra bontva, állítólag nem azért van, mert a költő a mondanivaló mellett a formát is mellőzte, hanem azért tette így teljesen tudatosan, hogy a zaklatottságot ezzel is kifejezze, fokozza.

Van viszont Adynak egy elvitathatatlan érdeme: le tudta írni helyesen a Nap szót.
ha keresztül akarsz menni rajta, a verset itt találod:


MEGOSZTOM:




Miről szól