407
- NAT2020-as 9.-es emelt szintű szöveggyűjteményben -
Egy szarvas egy tóhoz ment inni és a víztükörben meglátta magát. Az agancsát előkelőnek és szépnek találta, azonban a lábai vékonynak és gyengének tűntek. Amíg így nézegette magát, egyszer csak egy oroszlán jelent meg és üldözőbe vette a szarvast. A szarvas jókora előnyt szerzett a sík terepen, messze lehagyta az oroszlánt, és sikerült biztonságos előnyt szereznie. Azonban az erdős részre érve bajba került, mert a hatalmas agancsa az ágakba akadt és nem tudott elmenekülni, az oroszlán elkapta. A szarvas haldokolt és így sajnálkozott: – Ó, én szerencsétlen, az mentene meg, amit gyengének és értéktelennek hittem, s amiben bíztam, az lesz a vesztem.
A mese azt tanítja, hogy előfordul az életben, hogy olyanok mentenek ki a veszedelmes helyzetekből, akikhez nincs bizalmunk, és azok árulnak el, akikben megbíztunk.
