Mirolszol.ComMirolszol.comMirolszol.Com

Fény ki
BelépésBelépés
MenüMenü
Miről szól a(z)
?

Miről szól Arany János - A rab gólya című verse?

48
0 0

vörös ördög

Arany János
A rab gólya

Árva gólya áll magában
Egy teleknek a lábjában,
Felrepűlne, messze szállna,
Messze messze,
Tengerekre,
Csakhogy el van metszve szárnya.

Tűnődik, féllábon állván,
El-elúnja egyik lábán,
Váltogatja, cserélgeti,
Abban áll a
Múlatsága,
Ha beléun, újrakezdi.

Szárnya mellé dugta orrát,
Messze nézne, de ha nem lát!
Négy kerités, négy magas fal:
Jaj, mi haszna!
Bár akarna,
Kőfalon nem látni átal.

Még az égre fölnézhetne,
Arra sincsen semmi kedve:
Szabad gólyák szállnak ottan
Jobb hazába;
De hiába!
Ott maradt ő, elhagyottan.

Várja, várja, mindig várja,
Hogy kinő majd csonka szárnya
S felrepűl a magas égig,
Hol a pálya
Nincs elzárva
S a szabadság honja kéklik.

Őszi képet ölt a határ,
Nincsen rajta gólyamadár,
Egy van már csak: ő, az árva,
Mint az a rab,
Ki nem szabad,
Keskeny ketrecébe zárva.

Még a darvak hátra vannak,
Mennek ők is, most akarnak:
Nem nézi, csak hallja őket,
Mert tudja jól,
Ott fenn mi szól,
Ismeri a költözőket.

Megkisérté egyszer-kétszer:
Nem bírná-e szárnya még fel;
Hej, dehogynem bírná szárnya,
Csak ne volna
Hosszu tolla
Oly kegyetlen megkuszálva!

Árva madár, gólya madár,
Sohse nő ki tollad, ne várd,
Soha többé, fagyos télig;
Mert, ha épen
Nő is szépen:
Rossz emberek elmetélik!

Becsuk


A gólya bármennyire is magyarságjelkép, ez nem egy nemzetsirató, hanem egy önsorsértékelés.
A rab gólya Arany János maga, a verset önmagáról írta.

Ne feledjük, hogy Arany János elsősorban politikus volt. Illetve egy másik korban az lett volna, de az 1800-as évek elnyomott Magyarországán nem tudott igazán az lenni. Első megjelent írása is arról szól, hogy az országgyűlés valójában két alkalmatlan társaság vitája (az akkori liberálisoké és konzervatívoké) és ő elhatárolódik mindkettőtől. Ez a versben így jelenik meg:

"Tűnődik, féllábon állván,
El-elúnja egyik lábán,
Váltogatja, cserélgeti,
Abban áll a
Múlatsága,
Ha beléun, újrakezdi."

Az, hogy nem egy madárról vagy a nemzetről szól a vers, abból is kiderül, hogy a gólya a "Szárnya mellé dugta orrát", - ez egy egyértelmű utalás arra, hogy egy emberről szól a vers.

Az "árvaság" (még Petőfinél is) arra utal, hogy nincs más, vagy alig maradt valaki, aki még hittel kiállna a hazáért. És így nézve a vers éppen az ellenkezőjét jelenti, mint amit belemagyaráznak.

"S felrepűl a magas égig,
Hol a pálya
Nincs elzárva
S a szabadság honja kéklik."

"a pálya nincs elzárva"... az életpálya, az irodalmi pálya, amit Arany egy szabad országban megélhetett volna.

"Még a darvak hátra vannak,
Mennek ők is, most akarnak"

... de Arany nem is figyel rájuk, "ismeri a költözőket". Nem azonosul velük, azért nem is gólyákról, hanem darvakról beszél.

"Megkisérté egyszer-kétszer:
Nem bírná-e szárnya még fel;
Hej, dehogynem bírná szárnya,
Csak ne volna
Hosszu tolla
Oly kegyetlen megkuszálva !"

A megkuszált tollakból újra csak arra következtethetünk, hogy nem írhat szabadon, pedig hosszúak azok az írói tollak, volna még írnivaló bőven.... nem kopnak azok a tollak.

A "rossz emberek", akik a szárnyat, a lehetőségeket, elmetélik, a cenzúra.
A cenzúra metéli el a szárnyát.... tehát veszi el a költő szabad írásjogát.
Visszavághatták a tollát a Habsburgok, el is tilthatták az írástól.

Minden valószínűség szerint Aranynak muszáj volt önmagáról ilyen stílusban írni és úgy feltüntetni a verset, mintha a nemzet temetése lenne.
A versben ki is mondja, hogy a tollát összekuszálták és a szárnyát majd újra elmetélik.








Miről szól


---