Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, hogy amennyiben háza népének, magának és az utódainak a 8. napon levágatja a fitymáját, jól megsokasítja a népét és Kánaán földjét is neki adja,
Ábrahám minden isteni kérésnek eleget tett, ezért Isten még egy fiúval is megajándékozta, pedig ő és a felesége, Sára is öregek voltak már.
Izsák szépen cseperedett, ekkor Isten próbára tette Ábrahámot. Azt kérte tőle, hogy vigye a fiát egy hegyre és égesse el máglyán égőáldozatként. Ábrahám megépítette a máglyát (oltárt) és éppen leszúrta volna a fiát, amikor egy angyal hirtelen egy 10 soros monológgal lebeszélte erről a cselekedetről. A nagy ijedtségre Ábrahám szerzett egy szerencsétlen kost, amelyik beakadt a bozótba és azt égette el. Isten ezután azt mondta Ábrahámnak, hogy "Magamra esküszöm, hogy mivel az egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem, gazdagon megáldalak."
Ábrahámot a zsidók, az arabok és még néhány nép a maga ősatyjának tekinti.
--------------------------

Volt idő és helyzet, amikor az ember annyira nem törődött a higiéniával és oly ritkán látott vizet, hogy egyszerűen nagyobb volt az esélye a gyereknek az életben maradásra, ha levágták a fitymáját. Mert ha meghagyták, akkor mindenféle élősdi tenyészett alatta és könnyen okozhatott olyan gyulladást, amibe a kicsi belehalt (orvos hiányában).
A körülmetélésnek ez volt az értelme és nagy hagyománya volt már a Biblia előtt is.
Hasonló miatt alakult ki az a nézet, hogy az ember bal keze tisztátalan, míg a "jobb" a jó, a tevő, a hasznos kéz. Vízhiányos területeken ma is szokás csak jobb kézzel enni és kezet fogni... bal kézzel pedig segget törölni. Innen származik a bal kéz megvetése, ami miatt évszázadokig verték a gyereket, ha bal kezes volt
Az eredetileg Kánaán földjét lakó boldog nép, aki nem vétett senkinek, meg kellett haljon, mert nem volt Isten kiválasztott népe és az isteni elrendelés úgy határozott, hogy Kánaán ezután a zsidóké (a fitymavagdosásért).
Az igazi kérdés azonban az, hogy Ábrahám megalkuvó viselkedése mennyire erény.







