1034
Az emberek egy nyelvet beszéltek és egy nemzet voltak. Elindultak keletről és egy síkságon letelepedtek. Agyagból téglát égettek és azt szurokkal összeragasztották. "Azután így szóltak: rajta, építsünk várost és tornyot, melynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak és ne szóródjunk szét a földön! Akkor az Úr leszállt és megnézte a várost és a tornyot" és látta, hogy ezután már "semmi sem lesz nekik lehetetlen. Ezért szétszórta őket onnét az egész földön." "Ezért nevezik ezt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét".
