4595
Noé bárkája
Mivel az emberek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért Isten úgy döntött, hogy elborítja a bolygót egy őzőnvízzel és Noé családjának és a bárkára menekült állatoknak a kivételével minden élőlényt megöl "amelyik lélegzik". (A Biblia szerzői nemigen tudták, hogy a növények is lélegeznek, ezért nem minden növény halt meg, de ez csak később derül ki.)
"A tiszta és tisztátalan állatok közül kettő-kettő, egy hím és egy nőstény ment Noéval a bárkába, ahogy Isten megparancsolta." 40 napig esett az eső, a bárkát megemelte a víz és minden élőlény elpusztult, ami lélegzett. Isten megölt minden állatot, minden növényt és minden embert. A víz még 150 napig áradt a földön. Ekkor a víz visszahúzódott és a bárka megfeneklett az Ararát nevű hegyen. Noé 40 nap múlva kiengedett egy hollót, (amelyikről nem beszélünk, nyilván csak véletlenül maradt a Szentírásban, hiszen fekete, szennyes és sátáni madár) és egy galambot is kiengedett, ami szépséges és tiszta és szelíd, ezért az Istennel való szövetség jelképe lett. A galamb nem talált szárazföldet, ezért visszament. Újabb 7 nap elteltével Noé újra kiengedett egy galambot, aki egy friss olajággal tért vissza, (amit ördög tudja honnan hozhatott mert a növényvilág is víz alatt van már lassan egy éve.) Újabb hét nap múlva a kiengedett galamb már nem tért vissza, ebből Noé arra következtetett, hogy fészket rakott (miből?) és nem arra, hogy megfulladt. Noé valamikor kiszállt a bárkából és áldozatot mutatott be az Úrnak: minden tiszta állatból egyet egyet "égő áldozatként" mutatott be Istennek. (Tehát a Földet ezután tisztátalan élőlények népesítették be, mert a tisztáa élőlénypárok 1-1 tagját Noé elégette.) "Amikor az Úr megérezte a jó illatot, így szólt: Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy megtettem. Az ember olyan, hogy ifjú korától hajlik a rosszra, nem átkozom meg ezért még egyszer a földet"
Ez az álláspontja egészen Szodoma és Gomoráig tartott.
