779
A világban a déli harangszó a kereszténység katonai diadala a muszlimok felett, nekünk pedig a nándorfehérvári győzelem.
A déli harangozást III. Kallixtusz pápa rendelte el egész Európában még a nándorfehérvári ütközet előtt, azért hogy imádságra szólítsa fel a keresztény híveket, hogy Isten védje meg Európát a muszlin támadásoktól. Bullájában így ír:
„jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”
A pápától kaptunk egy megbízást, hogy állítsuk meg az oszmán sereget, különben rövidesen elfoglalják Európát és egész Európa muszlim lesz. Segítségül ehhez a pápától hatszázezres sere...., ja nem, egy nagy keresztet kaptunk.
Kapisztrán János állítólag ezzel a kereszttel, vagy inkább attól függetlenül 18-20 ezer fős sereget toborzott Magyarországon (tehát nem Európában) és ehhez még 8 000 szerb katonát is szintén magyarok toboroztak ahhoz, hogy megállítsák a 70 000, mások szerint 100 000 fős oszmán sereget Európa déli kapujánál, Nándorfehérvárnál.
A rendkívül jól szervezett ütközetnek, a stratégiai fölénynek és a vakmerőségnek köszönhetően, (ja meg a nagy kereszt)
1456. július 22-én Hunyadi János és félannyi serege pazar diadalmat aratott a török sereg fölött.
A pápa ezt a győzelmet a bullában előírt harangszóra végzett imáknak tulajdonította: „Nem kételkedünk abban, hogy a mindenható Isten ezen imákra hajolva engedte nekünk ezt a nem várt győzelmet. ”
Mi a nándorfehérvári győzelemre emlékezünk, Európa többi delet harangozós országa pedig arra, hogy keresztény felmenői jól imádkoztak.
1500. augusztus 9-én VI. Sándor rendelkezett arról, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, ekkor került a harangozás időpontja pontosan déli 12 órára. Azóta szinte minden európai országban harangoznak délben.
A Magyar Királyság egészen 1526-ig megőrizte a területi függetlenségét, akkor azonban Mohácsnál az oszmán sereg legyőzte a teljes magyar haderőt.
Nándorfehérvár ma Szerbia fővárosa és Belgrádnak hívják.
