7691
SZÓZAT
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”
Az nem lehet hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
- 6.-os és 10.-es tananyag -
A Szózat nemzeti jelkép (mint a Himnusz vagy a Szent István korona.)
A magyar közösséghez szól, hazaszeretetre és helytállásra szólít fel.
a vers szövege:
1837-ben írta, akkor amikor hazánk már nagyon szeretett volna megszabadulni a Habsburgoktól és önálló államként büszkélkedni.
(1839-ben Egressy Béni zenésítette meg és indította lelkesítő útjára a Szózatot.)
A vers műfaja a címe, a szózat meghatározása: kiáltvány, lelkesítő beszéd. Megnevezhetjük úgy is, hogy hazafias óda.
Hangneme szenvedélyes, emelkedett, feszült.
Klasszicista szerkezet, romantikus nyelvezet jellemzi.
Hazaszeretetre és helytállásra szólítja fel a nemzet fiait (és lányait), nem csak a nemeseket, hanem az egész magyarságot.
A hazához való hűség erkölcsi parancsával indít: "Hazádnak rendületlenül légy híve". A rendületlenül kifejezés a tovább már nem fokozható helytállást jeleníti meg, a felvilágosodás korának jellemző kifejezése. Bármivel is kerülsz szembe, ne légy megingatható.
A vers egy-egy történelmi pillanatot ragad meg:
Árpád szimbolizálja a keletről jött nomád harcias magyarságot.
Megjelenik Hunyadi János, aki 1442-ben felszabadított tízezer rabszolgának elhajtott erdélyi magyart a törökök alól. "Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai".
A szabadság véres zászlói a kuruc szabadságharcokat jelentik, az elhullott legjobbak egyike pedig biztos II. Rákóczi Ferenc, akinek a nevét nem lehetett akkortájt kimondani mint megbecsült harci vezetőt, nehogy úgy tűnjön, hogy a vers lázadásra buzdít.
A magyar haza történetét Vörösmarty honszerző és honvédő küzdelmekben mutatja be. A hazát szerezni és védeni kell és érte érdemes küzdeni, hiszen ez itt az élettered, "Itt élned, halnod kell".
Lelkesít, kudarcokról nem beszél (török hódoltság, tatárjárás, kudarc és elnyomás nem téma mint a Himnuszban). A Szózat erkölcsi és győzelmi példákat mutat fel.
A Himnuszhoz képest ez az alapvető különbség, hogy az végig egy nyomorult, leigázott nemzetről beszél, míg Vörösmarty egy büszke nemzetről. Kölcsey a kudarcokat sorolja, azt is eltúlozva és sírva könyörög az Istenhez, aki ezekkel sújtotta az országot. Vörösmarty öntudatra szólít és olyan példákat mutat fel az őseink közül, akinek a példájából erőt meríthetünk az előttünk álló nehézségekben.
A vers végén kijelenti, hogy nem lehet hiába való a küzdelem, mert "szent akarat".
Vörösmartynál a nemzethalál csak küzdelemben elveszés árán történhet, nem hajtja a fejünket a bitóra mint Kölcsey.
A haza csak végleteket jelent: kezdet és vég, élet és halál.
bölcsőd - sírod
ápol - eltakar
áldjon - verjen
költői eszközök:
romantikus képek:
romantikus metaforák: a hazád "bölcsőd" és "sírod"
nem romantikus metafora: "Hunyadnak karjai" = Hunyadi János seregei
megszemélyesítés: "ezredévnyi szenvedés kér éltet vagy halált"
ellentétek: "bölcsőd s majdan sírod", "áldjon vagy verjen", " élned halnod kell"
mutató névmások, melyek erre a földre (hazánkra ) mutatnak: "Ez a föld", Ez, melyhez", "Itt küzdtenek", "itt törtek össze"
anafora (több szó megismétlése pl versszak ugyanúgy kezdődik):
"Az nem lehet, hogy annyi szív"... "Az nem lehet, hogy ész, erő"
tagadás és állítás váltakoztatása vers végén... a költő kiáll és hisz a jövőben
a költemény keretes: az első és utolsó vers tartalmilag azonos, de az utolsó jóval nyomatékosabb, erőteljesebb.
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
...
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
