431
Élt egyszer egy nagyon szerencsés király. Megvolt mindene: gazdagsága és békében élő népe. A király mégis nyugtalan volt, tartott tőle, hogy egyszer valami szerencsétlenség történik. Végül annyira eluralkodott rajta a szorongás, hogy az ország legbölcsebb öregéhez fordult tanácsért. Az öreg azt mondta az aggódó királynak:
– Ne félj többé, mert adok neked egy amulettet, és ha majd egyszer valóban nagy veszélybe kerülsz, de tényleg csak akkor, ha életről és halálról van szó, akkor nyisd ki, mert találsz benne valamit, ami segíteni fog.
A király erre megnyugodott, megbékélt. Néhány év múlva azonban ellenséges király tört be az országába. Küzdelemre került sor, de valahogyan sikerült elmenekülnie a királynak a vesztes helyzetből, azonban egy sziklaszirthez ért és nem vitt tovább az út. Ott állt a szakadék szélén, nem ugorhatott bele, és az ellenség is a sarkában loholt már. "Ez az a pillanat, amiből nincs más kiút" – gondolta, és kinyitotta az amulettet. Az amulettben egyetlen üzenet volt:
"– Ez is elmúlik."
– a mese Claus Riemann gyűjtéséből való –
