1552
jelentése:
– bolonddá teszi, becsapja,
– feleslegesen eredménytelen útra küldi
Az április bolondsága és a hozzá tartozó népszokás francia eredetű. Franciaországban a naptári év kezdete április 1-je volt egészen 1564-ig, amikor hirtelen január 1-jére tették át. Így a franciáknál elmaradt az április 1-jei ajándékozás, de helyette bolondozni kezdtek. (Van olyan feltevés is, hogy az áprilisi bolondozás a kelta tavaszünnep maradéka, és van, aki azt gondolja, hogy római eredetű, de az biztos, hogy az áprilisi bolond időjárás sok-sok nemzetnél meghonosította a tavaszi bolondozást, és tette az áprilist a "bolondok hónapjává".
Eredetileg a bolondok napján lehetetlen megbízásokat adtak egymásnak az emberek. Sőt, a szólás is inkább arra utalt, hogy valaki feleslegesen szalajtotta a másikat valahová, mert lehetetlen dolgot kért tőle.
Például Angliában ma is galambtejért küldik egymást az emberek vagy Éva anyjának históriáját kérik számon egymáson bolondok napján. A Hajdúságban "fövénynyíró ollót" hozatnak a szomszédból a gyerekkel és amikor üres kézzel tér vissza, azzal a versikével gúnyolják, hogy:
Április bolondja,
Fölmászott a toronyba,
Megkérdezte hány óra,
Három fertály háromra!"
