18425
Az Iliász főhőse Akhilleusz, a szép, bátor és erős szuperhős félisten, aki az Achillesz-inán (a sarkán) kívül mindenhol sérthetetlen, mert édesanyja (Thetisz istennő) a sarkánál fogva bemártotta a Sztüx sérthetetlenné tevő vizébe. Anyu azért mártotta be a gyereket, mert egy jóslat szerint hatalmasabb lesz apjánál (Péleusznál), ezért apja mindent megtesz, hogy elpusztítsa.
A műben a trójaiak "trósz", a görögök pedig "akháj" néven szerepelnek.
Tartalom:
A görög fővezér, Agamemnón megsértette Apollón egyik főpapját azzal, hogy elrabolta hajadon leányát és fogva tartotta. Bosszúból Apollón dögvészt küldött a görög seregekre, akik éppen Tróját ostromolták. A madárjós (Khalkhász) megmondja a tutit Akhilleusznak és Agamemnónnak, hogy vissza kell adni a lányt az apjának, és akkor nem pusztulnak tovább a görög katonák. Agamemnón besértődve visszaadja a nőt, de 'cserébe' elveszi Akhilleusz zsákmányolt nőjét, Bríszéiszt. Erre Thetisz istennő Zeuszhoz fordul, hogy büntesse meg az akhájokat (görögöket), amiért nem tisztelik a fiát (Akhilleuszt). Zeusz úgy büntet, hogy Agamemnónnak álmában rossz tanácsot ad – reggel Agamemnón összehívja a sereget, hogy egy vesztes csatába indítsa őket; ám előtte, hogy megbizonyosodjon a harci kedvükről, hazaküldi őket, hátha kikérik maguknak a hazamenetelt. Azonban a hazaküldést meghallja Pallasz Athéné és kiborul ezen, azonnal felbiztatja Odüsszeuszt (aki görög), hogy folytassa a bosszút Trója ellen.
A bosszú oka: korábban a görög fővezér, Menelaosz felesége volt szép Heléna, akit Paris rabolt el Aphrodité segítségével, mert Parisz neki adta a legszebbnek járó almát. Ez bosszút kívánt, akkorát, hogy trójai háború lett belőle. Az Iliász a 10 éves ostrom egyetlen epizódját írja le, 51 nap történéseit – az előzményekről utalásokból értesülünk.
Írisz (az isteni hírnök) szól a trójaiaknak, hogy készüljenek, mert jönnek a görögök és megbántják őket. Kezdődik a csata, ahol Menelaosz szembe kerül Parisszal, aki azt mondja, a győztesé legyen Heléna és a kincs, aztán mindenki menjen haza. Parisz a dárdát mellédobja, Menealosz aztán lenyomná a kis kandúrt, de Aphrodíté ködbe burkolja kegyeltjét és megmenti. Menelaosz tehát győz, de a trójaiak megszegik az esküt és nem adják a nőt meg a kincseket, erre a görögök bepipulnak és az istenek segítségével tovább háborúznak. Olyan nagy nevek szerepelnek az ütközetben, mint Aineász (Aphrodité fia), sisakrázó Hektor (a trójai királyfi, legjobb harcosuk; Priamosz király és Hekuba fia, Parisz és Kasszandra bátyja), sőt maga Apollón és Zeusz fia, Arész is.
Hektor anyunak szól, hogy menjenek Pallasz Athéne templomába imádkozni, hogy mentse meg Tróját, mert gáz van, azután megy vissza küzdeni. Most Aiásszal küzd, de egyiküket sem segítik meg az istenek, végül elfáradnak és hazamennek két irányba.
Zeusz minden istent felszólít, hogy ne avatkozzon a háborúba, ami a görögöknek kedvezne. De ekkor előkerül Akhilleusz, aki sérthetetlen és öli a trójaiakat. Agamemnón ajándékokkal és Briszéisszel küld hozzá követet, hogy kiengesztelje, de Akhilleusz erősen meg van sértve.
Egy kis kémkedésnek köszönhetően Odüsszeusz és Diomédész (görögök) embereket mészárolnak és lovakat rabolnak. Agamemnón és Hektor is nagyon küzd, az izgalom a tetőfokára hág. Ekkor Héra, Zeusz felesége ráveszi Poszeidont a tengeristent, hagy segítse az akhájokat, amíg Zeusz alszik.
Patroklosz kölcsönveszi Akhilleusz vértjét és pajzsát, ezért sikoltozva rohannak előle a trójaiak. De Apollón leüti a sisakját és Hektor leszúrja Patrokloszt, akinek már csak egy pár perces monológra van ideje, melyben megjósolja Hektornak, hogy Akhilleusz végez majd vele. Hektornak azonban remek ötlete támad, felveszi Akhilleusz vértjét, hogy mindenkit félrevezessen – de Akhilleusz közben megtudja, hogy barátja meghalt és a vért már nem rajta van, és vérbosszúra készül. Anyukája (Thetisz istennő) csodaszép új vértet és pajzsot készíttet a kisfiának, aki, biztos, ami biztos, egy halhatatlan lovon indul csatába.
Zeusz összehívja az isteneket és most már megengedi nekik, hogy beavatkozzanak a háborúba.
Aineász és Akhilleusz összecsapnak, de Poszeidon ködöt bocsát Akhilleuszra és kimenti Aineászt. Akhilleusz ettől feldühödik és öldökölni kezd, a trójaiak a várba menekülnek előle.
Hektor bevárja Akhilleuszt és megküzdenek. Hektor gyenge pontja a válla fölött a nyaka, szóval elintézi Akhilleusz, azután szétgyalázza a holttestet és egy szekérhez kötve fejjel a porban vonszolja végig a város körül diadalmasan. A trójaiak nagy sírás-rívást rendeznek. Közben a barátját, Patrokloszt eltemeti.
Priamosz, Hektor apukája Akhilleuszhoz megy ajándékokkal, és kéri, hogy adja ki neki a fia testét. Akhilleusz megenyhül és aranyos díszes ruhákba öltöztetteti Hektor testét és lakomát is rendeztet a tiszteletére.
Hektort királyi sírboltba temetik.
