557
- a Hétszínvarázs2-ből -
Volt a molnárnak egy nagyon okos leánya. Meghallotta ezt a király és üzent neki, hogy van a padlásán száz éves kendere, fonja meg azt arany fonálnak. A lány visszaüzent, hogy rendben, ha a király az ő százesztendős sövénykerítésükből aranyorsót csináltat, amin megfonhatja az aranyfonalat.
A király azt mondta, hogy foltozzon meg egy lyukas korsót. Erre a lány azt mondta, hogy megfoltozza, de előbb a király fordíttassa ki a korsót, hogy a fonákán foltozhassa meg. (Régen az emberek amikor kilukadt a ruhájuk, megvarrták. Tettek a lukra egy hasonló anyagból egy foltot és azt rávarrták. De nem kívülről, hogy nagyon látsszon, hanem a ruha fonákán (= a belsején) varrták rá a foltot, tehát előbb kifordították a ruhát és úgy.)
Harmadszor már a lányt hívta a király, de azt kérte, hogy "menjen is, meg ne is, köszönjön is, meg ne is, vigyen is ajándékot, meg ne is". Ezt a lány úgy oldotta meg, hogy szamárháton ment a király elé és csak fejhajtással köszönt. Ajándéknak pedig egy galambot vitt két szita között, és elengedte, amikor odaért.
A királynak tetszett a lány és feleségül vette.
