A mű egy allegória (nagy terjedelmű metafora), amiben az állatok a sztálini Szovjetunió politikai működését mutatják be. Orwell baloldali gondolkodású volt, de elítélte a Sztálini diktatúrát, ami Sztálinon kívül lassan minden résztvevőt felőrölt, ahogyan a könyvben is. Mivel az orosz politikusok állatokként jelennek meg, a könyvet sok helyen nem jelentették meg, cenzúrázták az előszavát, stb. és a rajzfilm változata is csak Sztálin halála után került vetítésre. Orwell modern fabulája a diktatúrák elleni harc alapműve lett.
Olvasónapló itt:
George Orwell - Állatfarm olvasónapló
RÖVID tartalom:
A díjnyertes kandisznó, Őrnagy (=Lenin) szép új világról álmodik, a nagy szocialista felemelkedésről, amikor többé nem zsarnokoskodik az Ember az állatokon. Erről mesél a tanya háziállatainak, akik az Őrnagy halála után megcsinálják a Forradalmat és elűzik a farm tulajdonosát, Jonest. Disznók állnak a farm élére. Napóleon (=Sztálin) kilenc kutya (=a hadsereg) segítségével erőszakkal állítja félre vetélytársát, Hógolyót (= Trockijt, aki hasznos tanácsadó volt Sztálin mellett, de) túlzott népszerűségre tett szert. Napóleon erőszakkal és félelemkeltéssel erősíti meg a szocialista diktatúrát. Nagy segítségére van Süvi (=Molotov), aki remek szónok, összezavarja és befolyásolja a népet és kényes témákról eltereli a szót.
A Forradalom után 7 parancsolatban határozzák meg a farm törvényeit az állatok, hogy békében és biztonságban éljenek együtt. Ezek a törvények azonban lassan átíródtak, hogy Napóleon új birodalmát szolgálják. Végül már csak egyetlen törvény van:
„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”
A igásló, Bandi (=munkásosztály) minden nap keményen dolgozik és feltétel nélkül bízik a vezetőkben. A könnyen megvezethető tömeget tyúkok és birkák szimbolizálják. Ők ontják vérüket a farmért, amikor a szomszédos tanya vezetője, Frederick (=Hitler) megtámadja az Állatfarmot (=Moszkvát).
Napóleon egyre erősebb, már megállíthatatlan teljhatalmú úr. Birodalmát már a szomszédos tanyák (= országok) is elismerik. A mű végére kialakul a diktatórikus szocializmus, ami a szovjet Sztálini diktatúrát is jellemezte.