IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
IRODALOM / Politika   Pszichológia   Regény

Miről szól Bulgakov - Mester és Margarita című regénye?

Megtekintés 4726
0
8

mikkamakka


olvasónapló-szerű tartalom itt:
Mester és Margarita részletes tartalom
Gondolatok a műről, filozofálás, értelmezés:

Mihail Bulgakov írása az álomképek, a fantasztikum és a szatirikus politikai életképek kavalkádja.
A Mester és Margarita alaptémája az ember és a hatalom konfliktusa. A cselekmény az örök emberi értékek és a kicsinyes hatalmi játékok, emberi bűnök ellentéte között játszódik. Bulgakov a műben saját üldöztetését jeleníti meg a sztálini diktatúra idején.

A könyvnek számtalan értelmezése látott napvilágot, mivel Bulgakov úgy írta meg, hogy ne öljék meg érte, inkább csak ne engedje megjelenni a cenzúra. Nem is engedte, csak a halála után, de akkor egy csapásra világhírű lett.

A regény első része a harmincas évek Moszkvájának kísérteties, groteszk leírása. Megnevezetlen személyeké és intézményeké a hatalom, ők az "illetékes helyek". A korrupt és talpnyaló középvezetők és tisztviselők után a politika kiszolgáló személyzete a szórakoztatóipar és a politikai írók luxusétteremben dőzsölnek. Közben a valódi művész (Bulgakov, a Mester) csak kivételes szerencsével juthat rövid időre némi létbiztonsághoz. Egy pincelakásban lakik és lopva próbálja megírni művét, amikor Alojzij Mogarics úgy jut lakáshoz, hogy feljelenti a Mestert, hogy "illegális irodalmat őriz a lakásán" és ezért jutalmul megkapja a lakást.

A rendszert végső soron a besúgók és az őket foglalkoztató belügyi szervek tartják fenn, akik bármikor bárkire lecsaphatnak. Az emberek általános létbizonytalanságban élnek, ugyan bárkiből lehet "hivatalos személy", de ezt a titulust el is veszítheti pillanatok alatt. Az abnormálisak, tehát a szovjet normával szembeszegülők (a szabadon gondolkodók) hamar a pszichiátriai intézetbe kerülhetnek, ami igazából a rendszerellenesek gyűjtőfogháza. A taxisofőr vidáman henceg, hogy akkora bennfentes, hogy már kívülről tudja az utat oda. Az itteni életbe betekintést nyerünk Hontalan Iván szemével, akit itt tartanak fogva "amíg arra szükség van", és az ablakok törhetetlenek.
.
Berlioz, a folyóirat főszerkesztője igyekszik talpon maradni, tehát a politikát kiszolgálva szerkeszti az újságja cikkeit. Ám egyszer hibát követ el, amikor a külföldiek után nyomozó osztály vezetőjét állampolgári kötelessége gyanánt feljelenti, mivel kémnek nézi.
Az íróknak három típusa jelenik meg a műben:
- az irodalmár, Berlioz, aki a rendszer szolgája, mert írni akar,
- Ivan Nyikolajevics (a Hontalan), akiben megvan a változás képessége, meglátja az örök értékeket és azok szolgálatába áll
- és a Mester (Bulgakov), az eszményi művészsors megtestesítője, aki megírja az igaz alkotását.
A művészek elbuknak, kivéve a Mestert, mert őt Margarita (az író harmadik felesége) nem hagyja elveszni. Margarita a humánum, az emberi szeretet angyali lénye a műben.

A tömegmanipuláló, a hamis ideológia megtestesítője Bengalszkij. Munkája nyomán sokan tűnnek el mindörökre, amit a nép felé úgy kommunikálnak: "ördög tudja, mi lehet emögött". Emiatt az amúgy tűzzel-vassal irtott mágia egyre terjed Moszkvában, sőt maga a sátán is megjelenik, akit itt Wolandnak hívnak. Ő azonban nem csak a gonosz képviselete, sokkal inkább a szent értékek ellenpólusa. „Hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék?" A W monogram (Woland tárcáján) a szent elhivatottságú Mester (M monogram a sapkán) megfordítása és valóban egymás kiegészítő ellentétei.

Bulgakov célja nem konkrét történések ábrázolása, hanem annak megmutatása, hogy az akkori Szovjetunió (egyébként sok más nagyhatalomhoz hasonlóan) a társadalmi tudat átformálásával szeretne politikailag világuralmi fölényre szert tenni.
A Szovjetunióban a kíméletlen ateista-materialista tudattisztítás zajlott, ami a legsivárabb talaj a léleknek, különösen a művészléleknek.

Bulgakov a műben sok sok képpel dolgozik... merít a misztikum, a mese, a vallásos mítosz világából és persze sokat hagy az olvasó fantáziájára is. A szerző a művét áttekinthetetlenül sokrétűnek hagyta, mindig új és újabb nézőpontokkal lép elő, követhetetlen az elbeszélő váltogatása, tehát mindvégig megmarad abban a homályban, ami a kort jellemezte. A mű mozaikszerű felépítése lassan tárja fel az olvasóban a kész képet.

A filozófiai kérdések talán a Római Birodalom című fejezetben csúcsosodnak ki, amikor kijelenti Poncius Pilátus helytartó, hogy Jézus élete az ő döntésétől függ. Jézus (a "vándorfilozófus") viszont úgy gondolja, hogy „Csak az vághatja el a hajszálat, aki felfüggesztette", vagyis az ember fölött létező világrend kegyétől függ minden.

Bulgakov tehát két világnézetet állít szembe művében: Az egyik teória szerint (a sztálini és császári rendszer szerint) az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. A másik oldalon viszont :Világ feletti hatalmat csak természetfölötti lény gyakorolhat.

Bulgakov szerint a földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának, ha a világrendhez alkalmazkodva él, belső békével, alázattal, és embertársai iránti szeretettel. Századunk embere azonban csak képzeli magáról, hogy a jövő irányítása az ő kezében van.

(Mint tudjuk, ha ezt szó szerint vesszük, Bulgakov elképzelése inkább utópisztikus vágyálom, hiszen sosem az embertársak iránti szeretet emelte magasba a vezetőket vagy a gazdagokat, hanem éppen a szociopata vonások, hogy empátia nélkül gázolhatnak át bárkin. Persze, ha nem elégszünk meg az emberi élet tekintetében ilyen felszínességével, akkor a boldog lét alapvető szükségélete az, hogy otthon érezzük magunkat az embertársaink között, ami ilyen politikai helyzetben sem a köznép, sem a vezetők számára nem valósul meg.)

Emellett főbb mondanivalója Bulgakovnak a művészi szabadsághoz való jog, a művész korlátozhatatlanságának hirdetése. Hiszen a művészet hatalmas erő, ami a maga tiszta formájában kell kibontakozzon Az alkotó felül kell emelkedjen a zsarnokságon, és a maga igazsága szerint kell, hogy büntessen vagy megdicsőíthessen.
Bulgakov szerint a művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása.
-------
A regény eredeti kéziratának címe az volt:
A mérnök patája

0
3

józan


Ez a fajta diktatórikus szellemi átnevelés sosem működött. Ugyanúgy egyetlen önkényes elborult ember célja, mint ahogyan az enyém meg az, hogy én boldog legyek. Ezen még dolgozom.

MEGOSZTOM: FB Twitter

Miről szól


X