Csaba királyfi - székely népmonda
Amikor Atilla hun király meghalt, fiai osztoztak a hunok fejedelemségén. Az egyik fiú, Aladár, Krimhilda német fejedelemasszonytól született. A másik fiú pedig a görög császár leányától, őt Csabának hívták. Tőlük is éppen úgy féltek a nyugati fejedelmek, mint Atilla nagykirálytól, ezért mindent megtettek, hogy a fiakat egymás ellen fordítsák. A két fiú végül egymás ellen fordult és hetekig küzdöttek. Hol az egyikük, hol a másikuk kerekedett felül. Ekkor Aladár még nagyobb sereget gyújtott, németeket csatlakoztatott magához és legyőzte Csaba seregét. A németeknek is óriási veszteségeik voltak, de a hunokból is csak kevesen maradtak meg. Csaba vezér 15 ezer hunnal indult Bizáncba (Görögországba), azután atyáihoz Szittyaországba.
Háromezer hun azonban letelepedett Csigle mezején és várták Csaba királyfi visszatérését. Ettől kezdve ők nem hunoknak, hanem székelyeknek hívták magukat, a területet pedig, ahol éltek, Székelyföldnek nevezték. Csaba királyfi amikor elbúcsúzott tőlük, megesküdött nekik, hogyha a székelyeket baj érné, ellenség támadná, visszatér ő akkor a világ végéről is és megsegíti őket.
Évtizedek múltak már el fölöttük és nemzedékek váltották egymást, amikor a szomszédos népek fegyvert fogtak és betámadtak a székelyekre, hogy megszerezzék ezt a csodálatos földet maguknak. Nagy sereggel támadtak rájuk és már úgy tűnt, hogy a székelység elvész, amikor csoda történt. A székelyek Csaba királyfihoz fohászkodtak segítségért, amikor az égi Tejúton, amit a székelyek úgy hívnak: a Hadak útja, egy lovas csapat jelent meg. A csapatot Csaba királyfi vezette és sok hun lovasból állt. Lehozta Csaba királyfi az égből a hunok lelkeit és a lovas csapat az ellenséget egy pillanat alatt elsöpörte. Azután visszamentek az égbe és elvágtattak a Hadak útján.
Amikor Szittyaországból a magyarok megindultak Pannóniába, örömmel üdvözölték egymást testvérként. Pannóniát mint Atilla örökségét, Atilla földjét foglalták vissza, azután letelepedtek itt, és együtt éltek a székely testvéreikkel.
A székelyek azóta is híven őrzik Erdélyt.
A székelyek tehát a hunok utódai, sokmindent megőriztek a hun szokásokból, megőrizték a rovást is. A székelység Nimród királytól Atilla királyon át majd a Turul-dinasztián át napjainkig fennmaradt. A szkíta-hun-székely-magyar rokonság pedig ma már genetikailag is bizonyítható.
