8416
A regény a polgári osztály eszményeit fogalmazza meg (polgári regény), azt mutatja be, hogy az ember minden körülmények között ember tud maradni... civilizált életre törekvő, gondolkodó és érző ember.
Olvasónapló itt:
Daniel Defoe – Robinson Crusoe olvasónapló
a 6.-os tankönyvben szereplő részletek tartalma itt:
Robinson Crusoe tartalma a 6.-os tankönyv alapján
A regény RÖVID TARTALMA:
Robinson Crusoe egy jómódú családba születik harmadik fiúként. Apja gondos nevelésben részesíti, annál is inkább, mivel a legidősebb fiú elesett a fronton, a középső pedig elcsavargott. Az ifjú Robinson sem marad otthon sokáig, kalandvágya elhívja hazulról és hajóra száll, hogy a tengerentúlon meggazdagodjon kereskedőként. Előbb a maradék pénzét apró csecsebecsékre költi, aztán ezeket a bennszülötteknek adja el aranyporért. Megtetszik neki a kereskedés, és folytatni szeretné, de a következő útjukon a hajójukat mór kalózok támadják meg és foglyul ejtik. Sikeresen megszökik és felkéredzkedik egy hajóra, amivel Brazíliába megy. Cukornád- és dohányültetvényt vesz ott és egyre jobban él, ám rabszolgákra van szüksége, hogy hatékonyabb legyen a betakarítás. Guineába indul egy 120 tonnás hajóval, de a hajó viharba kerül és zátonyra fut. Amikor mentőcsónakkal a közeli szigetre igyekeznek az utasok, Robinson kivételével mind a tengerbe vesznek.
Robinson a szigeten egy fa tetején tölti az első éjszakát.
Reggel meglátja, hogy a hajó roncsai a part közelébe sodródtak. Tutajt épít és áthozza a szigetre a hasznos eszközöket, ruhát, élelmet. Van építőanyaga, fegyvere, puskapora, tintája, bicskája, szöge stb. A teremtő munka önbizalmat és életkedvet ad neki. Madarakat és vadkecskét lő magának, azokat eszi.
Egy domboldal védelmében építi fel az erődjét, semmit nem bíz a véletlenre. Sűrű sövénykerítést fon az általa levert cölöpökre és létrán közlekedik föl-le, hogy kapunyi helyet se kelljen védelem nélkül hagyni. Bútorokat is készít, asztalt, széket, polcot és egy függőágyban alszik. Kutyája, macskája és feleselő papagája is van, sőt árpa és rizs is, amiből egy egész veteményt kialakít.
Hónapok telnek el így, amikor megbetegszik és nagyon nehezen gyógyul meg. Közben átértékeli az életét és vallásos lesz. Ezután naponta olvassa a Bibliát.
A legközelebbi szárazföldet 50-60 mérföldre (nagyon messze) látja, ez ad neki némi reményt. Nagy munkával összerak egy nagy csónakot, amivel talán elérne odáig. Ez a csónak azonban olyan nehéz, hogy nem tudja vízre tenni, ezért farag egy kisebbet. A kisebb csónakot viszont elsodorja egy áramlat, Robinson alig tud visszajutni a partra.
Oszlopra vési az idő múlását, már a negyedik éve van a szigeten. Szüntelenül tökéletesíti életterét és eszközeit. Agyagfazekakat készít és szitát, hogy kenyeret süthessen. Elmarad a kenyér minősége attól, amit hajdan a yorki házban evett, de már kecskéket is tart, húst, vajat és sajtot tud enni. Óriási birtoka van és minden tele van élelemmel. Gabonát is termeszt több helyen.
Egy reggel azonban Robinson emberi lábnyomokat fedez fel a homokban. Retteg és bezárkózik. Azután előmerészkedik és felfedezi, hogy vademberek szoktak a szigetére hajózni, ráadásul kannibálok, akik megsütik és megeszik a foglyaikat. Nem mer tüzet gyújtani, sem a fegyverét elsütni, nem akarja, hogy észrevegyék. Robinson fél, azután egyre inkább gondolkodik és meglátja a lehetőséget a vademberekben. Egy álom eszébe juttatja, hogyha szerezne magának egy fogoly bennszülöttet, akit megment, talán átjuthatna a szárazföldre, vele talán vízre bocsáthatnák a nagy csónakot.
Több hónappal később újra jönnek a vademberek, hogy két foglyot áldozzanak. Az egyiket leütik és darabolni kezdik, a másik pedig megszökik. Ketten veszik üldözőbe a szökevényt. Robinson távcsővel figyeli őket, azután közéjük kerül, és az egyik üldözőt leüti, a másikat lelövi. A szökevény megijed, csak lassan merészkedik elő, de nagyon hálás lesz Robinsonnak.
Mindez pénteki napon történik, ezért Robinson Pénteknek nevezi el a fiatal bennszülöttet. Hamar összeszoknak, Robinson igyekszik kultúrembert faragni a vademberből, Péntek pedig odaadóan szolgálja Robinsont.
Ekkor már 24 éve van Robinson a szigeten. Péntekkel további három évet tölt itt, amelyik sokkal kellemesebb és emberibb. Szinte összebarátkoznak (de csak annyira, mint ember a kutyájával).
Egy alkalommal kannibálok hoznak áldozni embereket. Robinsonék megtámadják őket és a kannibálok elmenekülnek. A kiszabadított áldoazatok egyike spanyol, a másik pedig Péntek apja.
Nagy sokára egy angol hajó jár arra, amin lázadás tört ki és a matrózok elfoglalták a hajót, a tiszteket megkötözve teszik ki a partra. Robinsonék segítenek megfordítani a helyzetet, és a kapitány visszafoglalja a hajót. A fő zendülő matrózokat sem ölik meg, hanem otthagyták nekik a szigetet Robinson gazdaságával.
27 év, 2 hónap és 19 nap után Robinson hazaindult Péntekkel és Péntek apjával Angliába. Magukkal vitték a 17 spanyol tengerészt is a kannibálok szigetéről.
