13577
A bátor kis róka, Vuk felnőtté válását meséli el nekünk a kisregény, miközben kalandok sorát élhetjük át és visszatalálunk a valódi emberi természetünkhöz.
Részletes tartalom itt:
Fekete István - Vuk olvasónapló, részletes tartalom
Rövid tartalom:
Nyolc éhes rókakölyök és az anyjuk, Iny várja haza Kagot, a kis rókák apját a vacsorával. Kag minden nap élelmet keres, hogy a kis rókákat és a kedvesét, Ínyt ellássa. Ma libát hozott, ezért Íny jóllakhat.
Az egyik kicsi róka nagyon kíváncsi és eleven, az apja Vuknak nevezi el, mert olyan, mint az öregapja.
A következő vadászatkor Kag egészen a Simabőrű házához, a tyúkólakhoz merészkedik, de Vahur, a kutya elkergeti. KAg azonban kicselezi és mégis visszamegy egy tyúkért.
Amikor azonban visszaér a rókavárhoz, látja, hogy az ember, a Simabőrű, aki villámló bottal jár, ott volt.
A barlang szájához tűzött egy emberi tárgyat, amin rajta van a a Simabőrű szaga. A rókák messzire elkerülnek mindent, ami emberszagú. Hosszú ideje vár Kag, mire feltámad a szél és elfújja a papírt a barlang szája elől és Kag végre beszaladhat a családjához. Tudják, hogy a Simabőrű rájuk talált, ezért nem maradhatnak itt. Kag ráparancsol Inyre, hogy vigye a kicsiket biztonságos helyre. Vuk, a legéletrevalóbb, Iny őt viszi elsőnek, le tópartra a sás közé.
Kag addig vigyázza a többi kisrókát és figyel. Iny azonban túl soká ér vissza, már késő. Az ember puskával jön, és Csufi, a tacskó már bent van a rókalyukban. Iny harcolni kezd a kutyával, hogy védje a kicsiket, megsérül, Kag is támad. A tacskónak Íny elharapja a lábát, ezért a kutya nyüszít, és a vadász beküldi Fickót, a nagyobb kutyáját. Fickó előbb Iny, azután Kag életét is kioltja. Kihúzza a két tetemet, erre a vadászok ásni kezdenek, hogy megtalálják Csufit, aki pár perc múlva meghal. A rókavár beomlik és a kicsik odavesznek, kivéve egyet, akit a vadász magával visz.
Vuk közben várja az anyját, de nem jön. Éhes és fázik, kezd kétségbeesni. Karak jár arra, az öreg, tapasztalt róka és kérdezgeti Vukot... Hamar rájön, hogy Vuk a tragédia túlélője. Karak elmondja Vuknak, hogy a rokona és magához veszi. Hamar megkedvelik egymást, mert Vuk okos és bátor és tiszteli az öreg Karakot, a megmentőjét.
Vuk engedelmes, de a tiltott ház, a Simabőrű háza nagyon vonzó és egy nap Vuk odalopakodik. Lassan fel is fedezi az udvart és élvezi hogy kijátszhatja az ostoba kutyát. Elkezdi lopni a tyúkokat és libákat. A Simabőrű nem tudja elkapni. Egyszer Vuk talál az udvar végében egy ketrecet, ahová egy rókalány van bezárva. Tudja, hogy Karak segítségére is szüksége lesz,ha ki akarja szabadítani. A rókalány a testvére, Íny (az anyjukat is így hívták).
A következő éjjelen vihar tör ki, ami elnyomja a zajokat, ezért tudnak ásni késő éjjel észrevétlenül és sikerül kiszabadítaniuk Ínyt.
Hamarosan leköltöznek Karak barlangjából egy búzatáblába a nyárra. Vuk vakmarő ifjúvá érik és pofátlanul rabolja a vadőr baromfijait.
Amikor a madarak jelzik a rókákat a búzatáblában, az emberek megpróbálják elkapni őket, de sikerül meglépniük.
Az őszi vadászatkor azonban hajtók lepik el az erdőt. Nagy lármával űzik a vadakat olyan területre, ahol jól láthatók és kilőhetőek. Vuk tudja, hogy az erdőben biztonságosabb, csak ki kell bírni a zajt. Karak azonban nem képes rá, nekiiramodik, és rálőnek. Karak halálos sebet kapott. Vukra és Inyre hagyja a barlangját és meghal.
Vuk és Iny visszamennek Karak barlangjába. Mindketten sikeres vadászok, ügyesek és gyorsak, és egyre többször járnak külön utakon. A tél végén Iny egy új társat hoz, Barkot, aki Vuknak is szimpatikus. Iny elköltözik Bark barlangjába és Vuk egyedül marad. Tavasszal egy fiatal rókalányt üldöznek idegen rókák. Az ő neve Csele, ő Bark húga. Vuk menti meg őt és hazaviszi a barlangjába. Vuk tudja, hogy dolga van még a világban és és amikor az időt végigjárta, az ő fiai folytatják majd az útját.
Már tudta, hogy "a rókák szabad népe nem vész el."
Fekete István - Vuk olvasónapló, részletes tartalom
