8423
A bátor kisróka, Vuk tapasztalt felnőtté válását meséli el nekünk a regény, miközben kalandok sorát élhetjük át, és érdekes erdei állat- és emberkaraktereket ismerhetünk meg.
Nyolc éhes rókakölyök és az anyjuk, Iny várja haza Kagot, a kis rókák apját a vacsorával. Kag minden nap élelmet keres és egy alkalommal ráakad a Simabőrű házára. Óvatosan fedezi fel, mert veszélyesnek tűnik a hely, de tudja, hogy hosszú időre elég élelem van ott. Hamarosan megismerkedik Vahurral, az öreg kutyával, akit Kag szánalmasnak tart, amiért a Simabőrűhöz szegődött. Már-már sikerül bejutnia Kagnak a baromfikhoz, de végül menekülnie kell.
Ezen az éjjelen eredménytelen a vadászat, sőt Kag majdnem belefut egy másik vadászba, és inkább hazafut ijedtében. A barlang szájához érve azonban egy emberi tárgyra, egy papírra lesz figyelmes. Rajta van a a Simabőrű szaga. A rókák messzire elkerülnek mindent, ami emberszagú. Hosszú ideje vár Kag, mire egy szellő elfújja a papírt a barlang szája elől és Kag végre beszaladhat a családjához. Tudják, hogy a Simabőrű rájuk talált, ezért nem maradhatnak itt. Kag ráparancsol Inyre, hogy vigye a kicsiket biztonságos helyre. Vuk, a legéletrevalóbb, Iny őt viszi elsőnek.
Kag addig vigyázza a többi kisrókát és figyel. Iny azonban túl soká ér vissza, már késő. Az ember puskával jön, és Csufi, a tacskó már bent van a rókalyukban. Iny harcolni kezd a kutyával, hogy védje a kicsiket, megsérül és erre Kag is támad. A tacskó is sebet kap és éles hangon nyüszít, amire az ember is felfigyel, és beküldi Fickót, a nagyobb kutyáját. Fickó előbb Iny, azután Kag életét is kioltja. Kihúzza a két tetemet, erre a vadászok ásni kezdenek. A rókavár beomlik és a kicsik odavesznek, kivéve egyet, akit a vadász magával visz.
Vuk közben várja az anyját, de nem jön. Besötétedik. Vuk éhes és fázik, kezd kétségbeesni. Egy idegen róka, Karak jár arra, kérdezgeti Vukot, és hamar rájön, hogy Vuk a tragédia túlélője. Karak elmondja Vuknak, hogy a rokona és magához veszi. Hamar megszereti Vukot, mert tehetséges rókagyerek, "az öregapja vére csörgedezik benne". Vuk is megszereti az öreg Karakot, tiszteli és hallgat rá. Kivéve azt a szabályt, hogy kerülje el a Simabőrű házát.
A tiltott ház nagyon vonzó és egy nap Vuk odalopakodik. Lassan fel is fedezi az udvart és élvezi hogy kijátszhatja az ostoba kutyákat. Elkezdi lopni a tyúkokat és libákat. A Simabőrű nem tudja elkapni. Egyszer Vuk talál az udvar végében egy ketrecet, ahová egy rókalány van bezárva. Vuk megpróbálja egyedül kiszabadítani, de nem megy. Tudja, hogy Karak segítségére is szüksége lesz, ezért rábeszéli Karakot, hogy együtt menjenek vissza. Azon az éjjelen vihar tör ki, ami elnyomja a zajokat, ezért tudnak zajongani, ketrecet törni. Sikerrel járnak és elmenekülnek hárman. Egy időre egy körbevett búzatáblában bújnak el, de sikerül kimenekülniük onnan is.
Hónapokig élnek egy fiatal fenyvesben, Karak a rókalányt, Inyt tanítja, Vuk erősödik. Elérkezik az ősz, vele a késő őszi vadászatok. Amikor egy hajtás megközelíti Vukék rejtekhelyét, Karak nekiiramodik, de rálőnek a vadászok és megsebesül. Sikerül újra elrejtőzniük, de Karak halálos sebet kapott és hamarosan vége. Vukra és Inyre hagyja a barlangját és meghal.
Vuk és Iny birtokba veszik tehát Karak barlangját, és megkezdik új, önálló életüket. Mindketten sikeres vadászok és egyre többször járnak külön utakon. A tél után Iny egy új társat hoz, Barkot, aki Vuknak is szimpatikus. Iny elköltözik Bark barlangjába és Vuk egyedül marad. Tavasszal egy fiatal rókalányt üldöznek idegen rókák. Az ő neve Csele, ő Bark húga. Vuk menti meg őt és hazaviszi a barlangjába. Hamarosan családot alapítanak.
"A rókák szabad népe nem vész el".
