343
Rövid leírás itt:
George Orwell - Állatfarm című regénye
OLVASÓNAPLÓ:
1. FEJEZET
Mr. Jones, a Major gazdája részegen tér aludni a felesége mellé.
A nagy pajtában Őrnagy, a díjnyertes fehér kandisznó, egy új világról mesél a többi állatnak.
Az Őrnagy (aki Lenint jelképezi) "elvtársaknak" nevezi a tanya állatait és arról beszél, hogy minden bajuk oka az Ember.
Az Ember nem termel semmit, csak zsarnokoskodik az állatok fölött, tehát meg kell tőle szabadulni. Forradalmat kell csinálni.
"...hogy az Embernek meg az állatoknak közös érdekeik vannak... Ez hazugság. "
Minden állat bajtárs és az Ember az ellenség.
"Aki két lábon jár, ellenség. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak: barát."
"Minden állat egyenlő." Egyik sem ölheti meg a másikat.
Az Őrnagy álmában már eltörölték az Embert a Földről és az állatok szabadon éltek bőségben és békében. Még egy dalt is énekelt erről, az "Angolhon állatait", amit azután mind együtt énekeltek.
A lárma felébresztette Jones gazdát, erre az állatok a helyükre mentek és elaludtak.
2. FEJEZET
Az öreg Őrnagy egy nap álmában elhunyt. A forradalom gondolatát azonban tovább érlelték a fiatalok. A tanya állatai között a disznókat tartották a legokosabbnak, hamar kiemelkedtek közülük a vezetők: Napóleon (=Sztálin) és Hógolyó (=Trockij). Hozzájuk tartozott még Süvi (= Molotov), aki kiváló szónok volt, és ügyes szócsavarásokkal igyekezett összezavarni a népet. Ők hárman azután titkos gyűléseken terjesztették és erősítették az Őrnagy nézeteit, az "Állatizmust".
Az állatok többnyire értetlenkedtek. Miért kellene részt venni a forradalomban, ha úgyis bekövetkezik?
Mózes, a szelíd holló (a papság jelképe) azt hirdette, hogy halála után mindenki a Kandiscukor Hegységbe (=Mennyországba) jut. Többen hittek is ebben, de Mózes nem volt népszerű, mert folyton csak beszélt, míg a többiek dolgoztak.
Kerülte a munkát Mollie is, a szalagokkal díszített sörényű fehér kanca (aki az orosz felsőbb osztályt, a gazdagokat jelképezi). Őt nem érdekelte a forradalom vagy a szabadság, csak az, hogy lesz-e kockacukor és színes szalagok.
A disznók egyre népszerűbbek voltak, Bandi és Rózsi a két igásló (az átvert proletár munkásosztály képviselői) is továbbadták érveiket a többieknek. Bandi, az igásló nem volt okos, "de jellemszilárdsága és félelmetes munkabírása miatt mindenki becsülte." Bandi jelmondata az volt, hogy "Majd még keményebben dolgozom."
A forradalom nem váratott magára soká.
Mr. Jones egy perben sok pénzt vesztett és ezért még többet kezdett inni. Az állatokat elhanyagolta, több napja nem kaptak enni. Ekkor az egyik tehén betörte a takarmányosszín ajtaját, hogy ehessenek. Mr. Jones és a béresek ostorral próbálták szétzavarni az állatokat, de azok csak jobban felbőszültek és támadtak. "Maguk sem tudták, mi történik, mégis sikeresen végrehajtották a Forradalmat: elűzték Jonest, és övék lett a Major."
(Mr. Jones az utolsó orosz cár, II. Miklós megfelelője, aki elszegényedett alkoholistaként halt meg)
Minden szerszámot a kútba dobtak, minden ostort tűzre vetettek, eltüntették az Ember nyomait a tanyáról. Hógolyó (=Trockij) Mollie bánatára még a szalagokat is tűzre vetette, mert az is ruhának számít és az állatok járjanak meztelenül.
Feltörték a tanyaházat, és múzeummá nyilvánították. Eltemették a sonkákat.
A disznók korábban megtanultak olvasni egy könyvből, amit szintén elégettek. Napóleon festéket hozatott és kihúzta a Major feliratot, helyette Állatfarm lett az új neve a tanyának. Hamarosan az Állatizmus Hétparancsolatát is felfestették a falra:
1. Aki két lábon jár, az ellenség.
2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem visel ruhát.
4. Állat nem alszik ágyban.
5. Állat nem iszik alkoholt.
6. Állat nem öl meg más állatot.
7. Minden állat egyenlő.
Hógolyó felolvasta és mind egyetértettek vele.
Be kellett gyűjteniük a szénát, hogy legyen élelmük. De előbb még a tehenek kérték a fejést, mert már nagyon feszített a tőgyük. A tejet otthagyták, és amikor visszaértek a kaszálóról, a tej eltűnt.
3. FEJEZET
Nehezen ment a széna begyűjtése, mert az emberi szerszámokat kétlábúakra tervezték, de végül sikerült megoldaniuk.
A disznók nem dolgoztak, csak irányítottak és ellenőriztek. "Felsőbbrendű tudásukból természetesen következett, hogy magukra vállalják a vezetést."
Bandi és Rózsi is (az igáslovak) fáradhatatlanul dolgoztak egész nyáron át, Bandi három ló helyett is. Végre magukért dolgoztak.
Bandi feltétel nélkül megbízik a vezetőkben:"Napóleonnak mindig igaza van." - mondta.
Szinte mindenki kitett magáért, kivéve Molliet, aki igyekezett a legkevesebbet dolgozni. A macska is csak az étkezéseken jelent meg, de mivel aranyos volt, senki sem haragudott rá. (A macska a talpnyaló munkakerülőket jelképezi.)
Zászlójuk is lett: zöld abroszra egy szarvat és egy patát festettek.
Napóleon és Hógolyó sokat vitatkoztak. Vita volt arról is, hogy mikor mehetnek nyugdíjba az állatok a gyümölcsösben kialakított részre.
A disznók főhadiszállása a szerszámos kamra volt. Hógolyó Állatbizottságokat is szervezett, Napóleon inkább az ifjúságba akarta belenevelni a nézeteit.
Zsuzsi és Kolomp, a két tanyasi kutya 9 kölyköt hozott a világra. Ezeket Napóleon elvette, hogy majd maga neveli fel őket (a kinevelt kutyakölykök az NKVD, a nép megfélemlítését célzó államszervezet megfelelői).
Kiderült, hogy a tej a disznók ételébe került, ahogyan később az alma is, amire pedig minden állat igényt tartott volna.
A disznók azt mondták, hogy a többiek jólétén fáradoznak, ezért jár nekik az alma és a tej. Amikor Süvi (a disznók szónoka) azt mondta, hogy bizonyára senki sem szeretné viszontlátni inkább Jones gazdát, mind egyetértettek, és inkább lemondtak az almáról.
4. FEJEZET
Napóleon és Hógolyó galambokkal terjesztették az Állatfarm történetét és a Forradalmat.
Már a szomszédos tanyákon, Frederick és Pilkington tanyáin is lázadoztak az állatok.
(Frederick = Adolf Hitler és Kuporlak = Németország.
Pilkington tanyája Rókaerdő = Angliát és az Egyesült Államokat jelképezi.)
Hamarosan Jones és a környékbeli tanyák emberei jöttek visszafoglalni a tanyát az állatoktól. Jonesnál puska volt.
Hógolyó (Julius Caesar hadjáratai alapján) támadást indított. Előbb madarakat küldött az emberekre, hogy összezavarja őket.. Azután a juhok (= a manipulált tömeg) rugdosták meg az embereket és becsalták az embereket az udvarba, ahol a tehenek és a lovak körülzárták őket. Taposták és rúgták őket, amíg végül futásnak eredtek az Emberek. Bandi az egyik istállófiút véletlenül úgy megrúgta, hogy úgy tűnt, meghalt. Ettől megijedt, de Hógolyó azt mondta:
"– A háború – háború. Csak a halott ember jó ember."
(Az istállófiú felébredt az ájulásból és ő is elszaladt.)
A sikeres ütközetet a "Tehénistálló Csatájának" nevezték el, és a disznók "Állatok Hőse" érdemrendeket osztogattak egymásnak.
Jones puskája ott maradt az állatoknál a tanyán, később ezzel adtak le díszlövést az évfordulókon.
5. FEJEZET
Egy nap Rózsi félrehívta Molliet, mert látta, hogy a szép fehér kanca elfogadta a szomszéd tanya Emberének simogatását. Az istállóban a fekhelyén még kockacukrot és szalagokat is találtak. Mollie ezután megszökött és hagyta, hogy egy kocsi elé fogják. Az állatok pedig nem ejtették ki többé a nevét.
Napóleon és Hógolyó semmiben sem értettek egyet. Hógolyó fejlesztéseket akart a tanyán. Már ki is jelölte a szélmalom helyét, ami majd a dinamót hajtja, hogy legyen áram és télre fűtés.
A tanyán talált könyvből rajzolta ki a szélmalom tervét a padlóra, mintha maga találta volna ki.
Hetekig dolgozott rajta, és az állatok gyakran betértek megnézni. Hógolyó lelkesítette is őket, hogy majd hetente csak három napot kell dolgozniuk.
Napóleon nem akart szélmalmot, levizelte a tervet. Ő az élelmiszertermelés növelését sürgette, hogy ne éhezzenek télen. Az állatok két pártra szakadtak.
Amikor elkészültek a tervek, nagygyűlést tartottak. Hógolyó szenvedélyes érvelése a malom és a könnyebb élet mellett, hamar az ügy mellé állította a többséget. Ezt azonban Napóleon nem viselte el, és hívta a kilenc kutyáját (= a hadsereget), akik elkergették Hógolyót. Soha többé nem látták.
Napóleon átvette a hatalmat erőszakkal, a kilenc nagykutya őt szolgálta. Felment az emelvényre, ahonnan korábban az Őrnagy beszélt és elmondta, hogy nem lesz többé nagygyűlés, mert ezután a disznók bizottsága dönt mindenben és annak ő az elnöke. Süvi már ment is lehűteni a kedélyeket és mondta, hogy az állatoknak hálásnak kell lenniük, amiért Napóleon magára vállalta az elnökség nehéz és felelősségteljes feladatát.
Az új jelszó: "Fegyelem, elvtársak, vasfegyelem!" és fontos, hogy Hógolyó csak egy tébolyult, akinek korábbi érdemei is elvitathatóak.
Előásták az öreg Őrnagy koponyáját és ezután az állatoknak tiszteletteljesen kellett elvonulniuk előtte minden zászlófelvonáskor.
Három hét múlva Napóleon bejelentette, hogy mégiscsak megépítik a szélmalmot. Süvi rögtön mondta, hogy Hógolyó Napóleon tervét lopta el, és az, hogy Napóleon ellenezte a tervet, csupán taktika volt, hogy megszabaduljanak tőle.
6. FEJEZET
Az új munkarend szerint vasárnap is kellett önkéntesen dolgozni, de aki elmaradt, annak csökkentették a fejadagját.
Az állatok még mindig magukért dolgoztak és nem kellett embereket is eltartaniuk. Bandi, az igásló erején felül hordta a köveket és lökte le a mélybe, hogy a malomépítéshez használható méretűre törjenek.
Pénzre is szükség volt, mert a malomhoz kellett forgó alkatrész és paraffinolaj. Napóleon úgy határozott, hogy kereskedni fognak a szomszédos tanyákkal.
Mr. Nyaffy, egy ember, elvállalta a közvetítést az Állatfarm és a külvilág között. Az állatok zúgolódtak, hiszen a Forradalom utáni első törvénykezés kimondta, hogy nem üzletelnek és nem foglalkoznak pénzzel, mint az ember.
Mr. Jones bosszúságára az Állatfarm jobban virágzott, mint bármikor. Azt rebesgették, hogy Napóleon már maga köt üzleti megállapodást a rókaerdei Mr. Pilkingtonnal, és a kuporlaki Mr. Frederickkel.
A disznók közben beköltöztek a tanyaházba és az ágyban aludtak. Mostantól egy órával később is keltek, mint a többi állat.
Benjamin, a rossz természetű öreg szamár cinikusan szemlélte a világot és sosem nevetett. Ha kérdezték, csak annyit mondott, hogy "a szamarak sokáig élnek". (Ő már nem hitt a változásban, nem hitt a forradalomban. A regényben ő Orwell megfelelője.)
Egy éjjel rettenetes szélvihar támadt, ami összedöntötte a félkész malmot. Összeszaladtak az állatok és siránkoztak a romok fölött. Napóleon azonban megnevezte a bűnöst: Hógolyó! Azonnal elfogatóparancsot adott ki.
Azután hozzákezdtek az újjáépítéshez.
7. FEJEZET
A fagyos időben nehezen haladtak, ráadásul már nem fél méteres, hanem egy méter vastag falakat raktak, hogy biztosabban tartson. Az állatok kimerültek voltak és elfogyott az élelem . Napóleon azt találta ki, hogy homokkal töltsék meg a hombárokat (=gabonatárolókat) és a tetejére szórjanak gabonát vagy lisztet, így sikerült átverni Mr. Nyaffyt, aki mindenütt azt híresztelte, hogy az Állatfarmon jólét van.
Közben Napóleon Mr. Nyaffy közvetítésével heti négyszáz tojást ígért élelemért cserébe, amire a tyúkok felháborodtak, hiszen ez a tavaszi szaporulatot veszélyeztette. Megmakacsolták magukat és nem tojtak többé a tojóládába, hanem felrepültek a tetőtartó fára és onnan pottyantották le a tojásokat, hogy összetörjenek, de ne legyen a disznóké. Napóleon megvonta erre a fejadagjukat. Miután 9 tyúk elpusztult, visszaálltak a tyúkok a munkába a tojóládáikhoz.
(A tyúkok a gazdag parasztok, a kulákok jelképei, akiktől a rendszer mindent elvett. A sztrájk miatt meghalt 9 tyúk halálának oka hivatalosan pestisként lett bejegyezve.)
Folytatódott Hógolyó befeketítése. Többen is tudni vélték, hogy Hógolyó a kuporlaki tanyán bújkál és éjjel besurran az Állatfarmra és elrejti a hombár kulcsát, kiborítja a tejet, összetöri a tojásokat, stb.
Újra szóba került az is, hogy a Tehénistálló Csatájában valójában nem hősként, hanem árulóként vett részt. Süvi olyan lelkesen mesélt erről, hogy lassan minden állat elhitte, hogy így van.
Egy alkalommal Napóleon jelzésére a kilenc kutyája négy disznót húzott elő a tömegből. Ők voltak azok, akiknek nem tetszett, hogy Napóleon beszüntette a nagygyűléseket. Most azt kellett bevallaniuk, hogy Hógolyónak kémkednek, aki az Állatfarmot Mr. Frederick kezére akarja juttatni.
Több állat bevallotta, hogy bűnt követett el: ételt lopott, az itatóvályúba vizelt vagy épp megkergette Napóleon hívét. Őket kivégezték. Kivégezték azokat is, akik "Hógolyóval szövetkeztek".
A vérengzés megrendítette az állatokat, mert mióta Jones elment, senki sem ölt itt állatot.
Nyugtalanul tértek lefeküdni, összebújtak.
Valaha olyannak álmodták meg az Állatfarmot, ahol mindenki a képességeinek megfelelően dolgozik és az erős védelmezi a gyengét, de most "oda jutottak, hogy senki sem meri többé kimondani, amit gondol,"mert 9 kutya les rá, hogy szétmarcangolja. Napóleon a Forradalom dalát, „Angolhon állatait” is betiltotta, mert ezen a napon a kivégzésekkel a külső és belső ellenségeket is kiiktatták. Új dalt kellett ezután énekelniük:
"Állatfarm, állati gazdaság,
Soha én hűtlen nem leszek Tehozzád!..."
8. FEJEZET
Az állatok emlékeztek, hogy a hatodik parancsolat az volt, hogy "Állat nem öl meg más állatot", de most már úgy szólt a parancsolat, hogy:" „Állat nem öl meg más állatot ok nélkül.” Így be volt tartva a törvény.
A malomépítés nagyon megterhelő volt és a takarmány is kevesebb volt már, mint Jones idejében. De Süvi minden reggel felolvasta az éhező állatoknak a számokat, hogy a termelés jól folyik és növekszik a gazdaság.
Napóleont most már úgy emlegették, hogy „Vezérünk, Napóleon elvtárs”, és titulusokat is kapott: ő lett Minden Állatok Atyja, az Emberiség Réme, a Juhnyáj Védelmezője, stb..
Süvi könnyezve beszélt a boldogtalan állatokról, akik tudatlanságban és szolgaságban élnek a többi gazdaságban.
Hírek kezdtek terjedni, hogy Frederick és emberei támadást szerveznek az Állatfarm ellen, és a szélmalmot is le akarják rombolni irigységből.
Napóleont kutyák őrizték éjjel-nappal,és már főkóstolója is lett, Pirosszemű disznó.
Mivel Frederickről rémhírek terjedtek, az állatok meggyűlölték és közben egyre barátságosabban gondoltak Mr. Pilkingtonra, akinek állandó beszállító lettek.
A korábbi „Halál az emberiségre!” jelszavukat lecserélték a „Halál Frederickre!” jelszóra.
A malom végre felépült, bár a forgó szerkezet még nem volt benne. Így is szép volt és az állatok büszkék voltak rá. Napóleon a malmot Napóleon malomnak nevezte el.
Napóleon azután gyűlést hívott össze, ahol elmondta, hogy a tanyasi nagy farakást eladta Fridricknek és "a „Halál Frederickre!” jelszót cseréljék fel a „Halál Pilkingtonra!” jelszóval", mert ezután inkább Fridrickkel üzletelnek.
A pénz nagy halomban állt a tanyaházban egy szép tálban, mindenki megcsodálhatta. Éppen elég volt a malomból hiányzó szerkezetre.
Három nap múlva azonban Süvi rémes kiáltozása verte fel a tanya nyugalmát: "A bankjegyek hamisak. Frederick ingyen jutott a fához! Napóleon azonnal összehívta az állatokat, és rettenetes hangon kihirdette Frederick halálos ítéletét."
Fridrick hamarosan megtámadta Állatfarmot (= a németek megtámadják Moszkvát.). Lukakat fúrtak a malom mellé és puskaport töltöttek bele. Felrobbantották és "a malom nem létezett többé!"
Erre az állatok dühösen rohantak neki az ellenségnek. Nagy csata alakult ki. Mindenki megsérült és több állat meghalt.
Nagy sokára végre sikerült elűzni az embereket. Süvi ekkor került elő gratulálni. A tanyaháztól is idehallatszott az ünneplés zaja. Bandinak nem volt kedve ünnepelni, szomorú volt a halottak miatt és tele volt sebekkel.
De már fel is húzták a győzelmi zászlót, a halottak ünnepélyes temetést kaptak és díszlövéseket. Napóleon is szép beszédet mondott.
Egy este a disznók egy láda whiskyt találtak a tanyaházban. Berúgtak és Napóleon beteget jelentett, mondván, hogy Hógolyó meg akarta mérgezni. Rövidesen azonban Napóleont már inkább a pálinkafőzés érdekelte és gyümölcsösben a nyugdíjasoknak fenntartott részt is bevetették sörárpával.
az ötödik parancsolat is megújult:
„Állat nem iszik alkoholt mértéktelenül.”
9. FEJEZET
Bandi beteg patával is teljes erőbedobással dolgozott a szélmalom újjáépítésén. Rózsika ápolgatta gyógyfüvekkel.
Bandi szerette volna, ha még nyugdíjba vonulása előtt látja a működő malmot. 12 éves volt ekkor.
A tél még nehezebb volt, mint a tavalyi. Minden fejadagot csökkentettek kivéve a disznókét és a kutyákét.
Sőt, a disznóknak jutott sör és Napóleonnak cukor is. A tanya többi állatának pedig ingyencirkusz és felvonulás.
Közben újabb dokumentumok bizonyították, hogy Hógolyó a Tehénistálló Csatájában Jones oldalán harcolt és " „Éljen az emberiség!” jelszóval rohant a csatába."
"Néhány évi távollét után, váratlanul újra megjelent Mózes, a holló." Most sem dolgozott, csak arról beszélt, hogy a munkával teli élet után vár mindenkire a Kandiscukor Hegység.
Közben folyt a malom újjáépítése. Bandi hajtotta magát, ahogy csak bírta, de egy nap végül összeesett betegen. Napóleon megígérte, hogy a legjobb ellátást kapja majd a willingdoni kórházban. DDe a mészáros jött Bandiért és mire az állatok rájöttek, hogy átverték őket, késő volt.
Süvi azt állította, hogy Bandi mellett volt az utolsó perceiben, és ő mindvégig Napóleon elvtársat éltette. A lómészáros felirat pedig csak azért volt az állatorvos kocsiján, mert még nem festette át.
Bandit azután elbúcsúztatták és a disznók egy láda whiskyvel ünnepeltek. (Amit a húsáért kapott pénzből vettek.)
10. FEJEZET
Teltek múltak az évek, a régiek közül már csak Rózsi, Benjámin, Mózes, a holló és néhány disznó élt az Állatfarmon. És persze a túlhízott Napóleon és a szintén kövér Süvi.
A gazdaság nagyon jól ment: a szélmalmot végül sikeresen beindították, "a gazdaságnak saját cséplőgépe és szalmafelhordója volt, különféle új épületeket is emeltek."
A disznók feladata nap mint nap a nagy jelentőségű dossziék és jelentések készítése volt, amik azután a kazánba kerültek.
A kutyák se végeztek hasznos munkát, viszont rengeteget ettek.
Ennek ellenére mindenki büszke volt az Állatfarmra, hiszen ez volt az egyetlen olyan farm Angliában, amit állatok irányítottak.
"Még mindig hittek az Állatok Köztársaságában, amelyet az öreg Őrnagy megjósolt, amikor Anglia zöld mezeit nem fogja többé emberi láb taposni. "
Egy napon Süvi hátra terelgette a birkákat és új jelmondatot tanított nekik. Hamarosan látni lehetett, hogy Süvi két lábra áll és megjelent a többi disznó is két lábon. A birkák rákezdtek:
"– Négy láb jó, két láb jobb!"
A Hétparancsolat helyén ez állt:
"MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ,
DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL"
Ezután már nem volt furcsa semmilyen emberi szokása a disznóknak.
Még vendégséget is rendeztek, ahová meghívták a rókaerdei Mr. Pilkingtont is. Ott ültek mind a tanyaházban az asztal körül, kártyáztak és ittak. Mr. Pilkington a pohárköszöntőjében azt mondta, hogy elismeri az Állatfarm érdemeit és további sikereket kíván neki. Napóleon is szót kért és elmondta, hogy néhány apró változtatást fognak végrehajtani a tanyán: ezután nem fognak a tanya állatai tisztelegni az őrnagy koponyája előtt, mert azt elásták. A zászló sima zöld lesz és az Állatfarm neve újra Major lesz. Ezután a Major virágzására ittak.
Azután folytatták az urak a kártyát, a többiek pedig hazaindultak. De alig pár méterre voltak, amikor hallhatóan nagy veszekedés tört ki a tanyaházban. "Napóleon és Mr. Pilkington egyszerre játszott ki egy-egy pikk ászt".
Nagy kiabálás támadt és már "senki sem tudta megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó."
