Ez egy olyan dal, amit nem annyira megérteni, mint inkább érezni érdemes.
Kassai Lajos úgy mondta ugyanezt nagyon szépen, hogy "Nem az ősöket kell követni, hanem azt az utat, amit az ősök követtek".... ez az Apáink útja
Karthago:
Apáink útján
Kutatjuk honnan érkeztünk -- az őseinket, az eredetünket kutatjuk
Vizsgáljuk furcsán két kezünk -- nem tudjuk, hogy mit tettünk, miért tettük (miért téptük el a gyökereinket, amit most kutatnunk kell)
Ezer éven át megtanultuk már, mire jó a szív és a száj -- a szív arra jó, hogy szeressünk és higgyünk, hogy vissza akarjuk kapni a kötődést, a száj arra jó, hogy tovább örökítsük az őseink történeteit
De még nem tudjuk, még nem értjük hová érkezünk -- még nem értjük, hogy mi az életünk valódi értelme, kik vagyunk? honnan jöttünk és hová tartunk?
Száz éves fák, történelem -- keressük a gyökereinket
Feldúlunk erdőt, földeket -- keressük a múltunkat, megpróbáljuk felkutatni a valódi történelmünket
Keresünk régmúlt éveket -- meg akarjuk érteni a múltat
Számoljuk az évgyűrűket -- érezzük, hogy tengernyi idő van mögöttünk (az emberiség mögött, a magyarság mögött)
Ezer éven át megtanultuk már, mire jó a szív és a száj -- higgyünk és mondjuk el mi is a fiainknak (és a lányainknak is)
De még nem tudjuk, még nem értjük hová érkezünk -- keressük önmagunkat, keressük és kövessük az őseink útját
Apáink útján járunk még -- amiben mindig is éltünk és hittünk, visszük tovább
őseink táncát járjuk még -- érezzük és és együtt dobban a szívünk az őseinkkel, az útjukat kell járnunk
Új útnak hisszük a bűvös kört -- az őseink útját járva ugyanazt tesszük, mint ők, önmagába vezet az út, mert...
És sokszor úgy élünk, mint ők-- ...ugyanazt az utat keresi és találja meg a következő nemzedék...
