6192
Édes Anna
Anna iskolázatlan, vidéki kevésszavú lány. Rendkívül érzékeny lelkű, visszahúzódó, kötelességtudó cseléd. Annak ellenére, hogy undorodik Vizyék házától és a helyzettől, hogy oda kellett mennie, mindent megtesz, hogy beilleszkedjen és elfogadják. Teljes alázattal, erőn felül és önállóan teszi a dolgát minden nap és nem kap érte semmilyen elismerést. A nagytakarításkor olyan alapos, hogy a fiókokat is kifordítja, kitisztítja, olyan helyeken is kitakarít, ahol láthatóan nem volt rend és tisztaság évek óta. Az alázatát az is tanúsítja, hogy nem fogadja el az első fizetését, inkább Vizynére bízza, hogy vegyen neki valamit. Anna teljesen felvirágoztatja a háztartást és a Vizy házaspár életét, sőt népszerűségét is, de Vizyék említésre se méltatják ezt. Még karácsonykor is csak egy olyan ajándékot kap, amit az előző cseléd visszadobott.
Anna szinte tökéletes, és a nagy megfelelésben lassan elveszti emberi mivoltát, jellemét... már úgy dolgozik, mint egy gép: hiba nélkül, de érzéketlenül és pihenés nélkül. És minél tökéletesebb Anna, Vizynének annál nagyobbak az elvárásai.
Anna legnagyobb sebe, hogy kiszakították a megszokott otthonából, Bartoséktól, a gyerekek mellől, pedig Annának a gyerekkel való kapcsolata volt a legmélyebb és az egyetlen tápláló emberi kapcsolata. Annában is sok a gyermeki: a lelki együttérzés a kisállatokkal, vagy az, ahogyan imát mond. Anna azzal veszített a legtöbbet, hogy a gyerekektől elszakították.
Anna legmélyebb sebe Jancsinak az a mocskos húzása, hogy elvéteti Annával a gyereküket, és ezzel darabokra töri Anna lelkét. Anna gyermeki naivságát mutatja az, hogy még ezek után is szerelmesen várja Jancsit és csak akkor fogja fel, hogy nem lesznek többé együtt, amikor látja, hogy Jancsi más nyakába csókol. (Jancsi is használja Annát, akárcsak Vizyék.)
Anna a Vizy házaspárnál szeretethiányban, kiszolgáltatottságban és alárendeltségben él. Tárgyiasítják őt. A gyilkossághoz közvetlenül az vezet, hogy Vizyné nem hagyja elmenekülni ebből.
Az Édes Anna névben az édes = kedves, szeretetteli, az Édes Anna a gyerekek és érző lények édesanyja. Születése az 1900-as év, mutatja, hogy Anna tiszta, kedves és finom lelkülete szemben áll a 20. század embertelen, erőszakos, kegyetlen, zavart és mocskos világával.
Anna nem tudja kifejezni magát sem szavakkal, sem máshogy. Mintha nem lenne ereje hozzá, hogy határozottan megjelenjen vagy érvényesítse akaratát. Az urak (és a bíró) nem értik a szavát, mintha nem is egy nyelvet beszélnének – helyette beszélnek. Az, hogy nehezen beszél Anna, azt is mutatja, hogy mindig magányos volt, nem volt szüksége rá, hogy kifejezze magát, mert nem kérdezte senki. Kicsit olyan, mint egy megriadt kisállat. Erős a szaglása, élénk az érzékelése – mivel kevéssé érti az embereket, inkább az érzéseire hagyatkozik.
Minden élőlénnyel nagyon együttérző, egy csirke nyakát sem tudja elvágni. A végsőkig tűr, mire ráeszmél, hogy teljesen kihasználták és kifacsarták. A gyilkos támadása, amit önkívületi állapotban követ el, Vizyné ellen irányul. Vizy Kornéllal nem törődne, ha az nem ébredne fel.
Vizyné (Vizy Angéla)
A lánya halálára hivatkozva szeszélyeskedik és elvárja, hogy mindenki kímélje őt. A gyászoló anya szerepében marad, még az estélyen is a kislányának haláláról mesél. Nagyon unatkozik, az élete is félresiklott a gyermeke halálával és ezt az űrt a cselédnek kell kitöltenie. Sok cseléd elmenekült már tőle, de Anna fantasztikusan alkalmazkodó és nagyon jól tűri Vizyné nyomását. Vizyné először a kontrollmániáját éli ki rajta: bármit is tesz Anna, azt mindig kijavítja... azután egyre többet vár el tőle, de Anna teljesíti a kéréseket. Azután próbára teszi, hogy lop-e pénzt, ékszert, süteményt vagy zsebkendőt, de Anna nem lop. Azután eltiltja az emberi kapcsolatoktól: Anna nem találkozgathat a ház többi cselédjével, de az udvarlójával, Báthoryval sem.
Ahogy Anna munkabírása és -tűrése növekedett, úgy növekedtek Vizyné elvárásai is Annával szemben. Már csak utasítgat és birtokolja Annát, mint egy kedvenc tárgyát, ami fölött kedvére rendelkezhet. Teljesen rátelepszik a lányra, csak magának akarja (nem engedi férjhez menni sem).
Anna teljesen felvirágoztatja a háztartást és a Vizy házaspár életét, sőt népszerűségét is, Vizyné mégsem érez hálát Anna felé, nem fejezi ki semmilyen módon, hogy értékeli a munkáját vagy az emberi közeledését. Még karácsonykor is csak egy olyan ajándékot ad Annának, amit az előző cseléd visszadobott és lényegében kidobásra szánt szemét (a lélekmelegítő).
Anna a Vizy házaspárnál szeretethiányban, kiszolgáltatottságban és alárendeltségben él. A gyilkossághoz közvetlenül az vezet, hogy Vizyné nem hagyja elmenekülni ebből.
Patikárius Jancsi
Bohém, felelőtlen, infantilis, kéjelgő nőcsábász, aki szórja a pénzt és csak felszínes kapcsolatokat tart fenn. Anna csak addig érdekes számára, amíg más nem tud róla, de amint hazatérnek Viziék, egyből elfordul a lánytól. Amikor a futó kalandban Anna várandós lesz, természetesnek tartja, hogy ez egy probléma, amit el kell intézni akár Anna élete árán is. Mérget vétet be Annával, hogy elvetéljen. Az egész problémán kívül marad, nem érez együtt a lánnyal, nincsenek mély érzései senki és semmi iránt.
Amikor gyászjelentéseket küldet ki a barátainak, kiderül, hogy csak egy ember (Elekes Józsi) aggódott érte, a többieknek csak az számít, hogy mennyi pénzt tudnak kicsalni tőle. Az író ugyanolyan magányosnak mutatja be, mint Annát, de Jancsi jellemében nincsenek pozitívumok, csak sodródik és él bele a világba. Amikor csalódik a barátaiban, Anna jut eszébe... valahol legbelül érzi, hogy Anna az egyetlen élőlény, aki szerette, aki ragaszkodott hozzá, és akihez akár vissza is mehetne, de nem teszi. Anna az, aki megválthatná ebből az értéktelen léha életéből, de Jancsi sosem ereszkedne le ehhez a lányhoz, aki minden pillanatában többet ér, mint Jancsi egész élete.
Moviszter Miklós
Az író szócsöve, véleménymondója. Moviszter szívspecialista orvos, ami utalás arra, hogy az emberek érzéseit értő ember. Utal arra, hogy érzi a szeretetlen, de a szeretetért bármire képes Anna érzéseit.
Azt mondja: "Krisztus országa a szívben lakozik" és ő "nem volt se burzsoá, se kommunista, egy párt tagja sem, de tagja annak az emberi közösségnek, mely magában foglalja az egész világot, minden lelket..."
Moviszter a keresztényi szeretet és az alázat fontosságát hirdeti. Ezzel védekezik a maga körül tapasztalt történelmi és társadalmi káosz ellen, az őrület ellen, amiért ebben az időben az ember sohasem lehet biztos az értékrendben, amelyet szabadon és büntetlenül vállalhat. A bűntől, a bűnös világtól akart távol maradni. Meg akarta őrizni a függetlenségét. Lélekben azonban együtt érzett Annával és minden szenvedővel.
