Mikes azt írja, hogy úgy élnek,mint a halálraítélt rabok: nem tudják, hogy mikor viszik el őket. (Valójában nem viszik el őket kivégezni, de) sorban meghalnak és nem jutnak többé haza. Már csak ketten maradtak: Mikes és Zay úr, de Zay úr is meghalt. Végül csak Mikes maradt meg egyedül azok közül, akik az öreg Rákóczival jöttek. S hosszan mondhatna siratóéneket az urakról, akik itt meghaltak, de már nem kíván mást, csak hogy békében térhessen meg az Istenhez.
27 évesen írta az első levelet, 69 évesen ezt az utolsót. Azt mondja, élete nagy részét haszontalan bujdosásban töltötte. Mikes már csak jó halált és üdvösséget kér... áhítja, hogy megszűnjék a várakozás, a keresés, a bujdosás és az örökös honvágy.