4539
Mivel csak a nemeseknek adatott meg, hogy munka helyett írogassanak, sokáig csak az arisztokraták képmutató világát ábrázoló dzsentriregények és huszáros harci leírások voltak divatban. Egészen nagy újdonságnak hatott a 19. században, mikor Mikszáth a paraszti világról kezdett írni és még főhősei is parasztok voltak. Ráadásul ezek a parasztok erkölcs és tisztesség dolgában is felette álltak uraiknak. Mikszáth megmutatta, hogy a parasztok mennyire mély lelkiséggel élnek.
A Tót atyafiak szereplői jobban kötődnek a természethez és az állataikhoz, mint embertársaikhoz. Az uraknak, pénznek, időjárásnak kiszolgáltatott parasztokat megkeményíti az idő, a sebezhetőség rideggé teszi a tótokat, de Mikszáth feltárja nekünk a lelkük mélyét, ahol olyan kincsek lakoznak, amit a mai ember már alig érez önmagában. Pedig mindez itt van bennünk. Csak így érinthetnek meg ilyen mélyen, ilyen erősen Mikszáth történetei.
1881 nyarán jelent meg A tót atyafiak (egy évvel A jó palócok előtt).
Mikszáth a felvidéki tótok és a palócok között élve, történeteiket hallgatva gyűjtögette össze a novelláskötetek anyagát. A tótok szlovák és szlovén származásúak, a palócok kun-székely származású magyarok.
Kemény emberek mind, akiket próbára tettek és tesznek ma is a történelem viharai. De erkölcsük, tisztességük és tartásuk mindig átsegítette őket a nehéz időkön, életerejüket és hitüket nemzedékről nemzedékre tovább örökítik.
A tót atyafiak mindössze 4 novellából áll, ezeknél Mikszáth még nem törekedett a fő történet előtérbe helyezésére. Elkalandozott írás közben és mindent leírt, ami eszébe jutott, túl sok a tájleírás, a melléktörténetek. Ezért ezek az írások terjengősek és nehezebben követhetőek, mint A jó palócok novellái, ami már jóval rendezettebb, tisztább és tömörebb írás.
Ha A tót atyafiakat olvasod, akkor viszont megkapod Mikszáth méltán legolvasottabb és legjobbnak tartott novelláját, melynek címe: Az a fekete folt. (Mondjuk ez a leghosszabb novellája is.)
A tót atyafiak szereplői általában a falutól távol élő, különc emberek, a hegyek és saját hiedelmeik magányos foglyai. Nem járnak közösségbe, ezért sokszor félmondatokban beszélnek, amivel Mikszáth rendkívül ügyesen játszik. Ezekkel a félszavakkal és odavetésekkel adagolja apránként a tudnivalót, ezekből alakul ki egy-egy szereplő jelleme vagy a történet egésze.
A tót atyafiak novellái:
AZ ARANYKISASSZONY (A novella arról szól, hogy a lányt az apja csak úgy hajlandó a fiúhoz adni, ha az átadja neki a lány súlyát aranyban.)
Az aranykisasszony rövid tartalma itt
AZ A FEKETE FOLT (Egy juhász nem adja a lányát a gazdag, de jellemtelen embernek, mert egy jóravaló parasztnak szánja, ám a lányt megszöktetik.)
Az a fekete folt rövid tartalma itt
LAPAJ, A HÍRES DUDÁS (A rendkívül ridegnek és emberkerülőnek látott csőszről kiderül, hogy mélyen elrejtve valójában érző lélek.)
Lapaj, a híres dudás rövid tartalma itt
JASZTRABÉK PUSZTULÁSA (A leleményes csendbiztos (=rendőr) a csodás hiedelmeket kihasználva kapja el a rablóvezért.)
Jasztrabék pusztulása rövid tartalma itt
