856
Két lány dolgozik a káposztaföldön, kapálnak. A káposztapalánták még fiatalok, alig kettő-négy levelük lehet, óvatosan kell haladni a sorok között, mert a kis palánták könnyen kidőlnek a kapálástól. Alaposan kell a munkát végezni, mert a káposzták lassan indulnak meg, a gaz pedig erőteljesen nő.
Klári, a gazdalány minden sorvégen sziszegve megpihen, fájlalja a derekát. Erzsi, a szegényebb, de dolgosabb, ő keresi az élet örömét szépségét. Amikor Pataki Pista hajt feléjük a szekérrel, hogy majd felrakja a lucernát, szóba elegyednek vele a lányok. Pista hívja őket dolgozni, de van nekik bőven. Amikor Pista visszafelé jön a megrakott szekérrel beszélgetnek vele.
Klári tetszik Pistának, csipkelődnek, beszélgetnek, Erzsit észre sem veszi. Klári viszont átnéz Pistán
Erzsi gyerekkora óta ismeri, dolgos legénynek tartja, és szerencsésnek mondja azt a lányt, akit majd Pista elvesz. Ráadásul egy "ötköblös" földet is visz Pista a házasságba. Klári ezt nagyon kevesli. Pistáról egyből úgy kezd beszélni, hogy neki nem kell, mert ragyás (himlőhelyes maradt az arca a járvány után). Klári azt mondja: "- A cipőmről se ráznám le a port egy ragyásért."
Mikor a legény dolga végeztével újra visszafelé tart és Klárit hívja, hogy elviszi a szekérrel, Klári gőgösen elfordítja a fejét, aztán elmegy. Erzsi meg is jegyzi, hogy "tisztult a gazbul" (otthagyta a szegény parasztokat, mert neki előkelőbb társaság való)
"- De te azért tűröd a ragyást?... - mondta csendesen" Pista Erzsire nézve. Erzsi szerelmesen elmosolyodott Pista kacér pillantásán és már sietett is a káposzták újabb sorát rendezni. Már tudta, hogy Pista felfigyelt rá, boldogan folytatta a munkát.
A csata inkább cicaharc, amit Erzsi a jellemével nyert meg.
