IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
IRODALOM / Elbeszélés   Novella és Elbeszélés

Miről szól Móricz Zsigmond - Judith és Eszter című elbeszélése?

Megtekintés 2522
0
8

szegény legény


Egy elszegényedett nemesi család életébe tekintünk be, akik egy kis nyírségi faluba költöztek. Kipottyant a család az úri sorból és "szétmállott a sárban, mint a túlérett körte". Még a rokon Vince bácsi is lenézte őket az elszegényedés miatt, pedig egykor olyan jól ment a család sora, hogy Vince bácsi hatalmas parasztháza eltörpült volna a családi kúria mellett.

Az elbeszélő fiú anyja Judith, báró leszármazottja, míg a Vince bácsi felesége, Eszter apja egy csikós volt, aki valami ügy miatt pandúrkézen végezte. (=elkapták a rendőrök és becsukták)

"A két asszony olyan volt, mint két éles kés." (= örökké készenálltak a vitára, összetűzésre)

A jobb időkhöz szokott Judith nem panaszkodott, "egy szissz nélkül tűrte az életet."

A fiú nagyon szerette a tejet, de csak ritkán jutott hozzá, mert nem volt tehenük és "a tej arra való, hogy legyen mit a piacra vinni". Karácsony közeledtével még annyira se adtak neki tejet, mint addig, mert azt mondták az asszonyok a tehenes házaknál, hogy "Nincs galambom...kell a kalácsba, piacra, Most áros a té." (= most van ára a tejnek, most lehet drágán adni, amikor mindenki tejes kalácsot süt)

Tejes kalácsot sütött volna Judith is ha adtak volna pár krajcárért a gyereknek, de nem adtak. A fiú végül az anyja belegyezésével Eszterhez ment tejért.
Ott egy szolgálólány engedte be, és mikor az udvarba ment, hogy beszéljen Eszter nénivel, meghallotta, amint a kocsis erőszakosan fűzi, hogy éjjel menjen és háljon vele. Eszter ellenáll a férfinak, de még megharagszik, amikor észreveszi, hogy a gyerek mindent hallott. Ebben az állapotban teljesen elutasító: nem ad tejet.
A fiú szomorúan megy haza. Az anyjának nem mondja el, amit hallott.
Este Eszter néni zörget be hozzájuk. Az ura rajtakapta, megverte és kizárta a fagyos éjszakába. Nem volt hová mennie. Judith ágyat adott neki. Eszter csodálkozik, hogy a fiú nem pletykálta el, hogy a kocsis fűzte.
A gyerek az anyja lábánál aludt és mire felébredt, már nem volt ott Eszter. A szolgálója érkezett hamarosan egy nagy csupor tejjel. Judth egy pár szép fülbevalót küldetett érte. (Mintha egy komaasszonynak barátságból küldte volna, de amúgyis csak ezzel tudott volna fizetni.)
Ezután a tejet a moslékba kezdte önteni, mert mégiscsak az ellenségtől való volt az a tej. De azután a keze megállt és megszánta a fiát, hagyott neki egy bögrével.
-------
Az emberi büszkeségnek olyan rétegeiben járunk, ami csak Móricz műveiben köszönnek vissza. Amikor a büszkeség fontosabb az ételnél és akár az emberéletnél is.

0
1

mikkamakka


A két asszony között azért volt rossz a kapcsolat, mert hajdanán Eszter éppen ilyen nagysasszonyoknak dolgozott és hajbókolt, mint amilyen korábban Judith volt. Most, hogy Judithék elszegényedve kénytelenek voltak a faluba lehúzódni, a gúnyolódás tárgya lettek. Eszter sem a rokonát látta Judithban, hanem a lecsúszott ismerőst, akit inkább szégyell és akit nem akar segíteni még egy kis alamizsnával (maradék tejjel) sem. Judith valószínűleg régóta megvetette az alatta élő parasztságot, és nagyon rosszul viselte, hogy most már velük egyenértékű, vagy még annál is szegényebb. Azonban hajlandó volt nyitni, talán békülni is, amikor engedte a fiát tejért.

MEGOSZTOM: FB Twitter

Miről szól


X