16673
Olvasónapló itt:
Móricz Zsigmond - Úri muri olvasónapló
Móricz dzsentriregényének hősei általában nagyon akarnak, aztán kudarcot vallanak. Ő már egy másik dzsentrivilágot élt, Mikszáth (dzsenriregényei után írt), az ő dzsentrijei már nem csak a lecsúszott nemesek, hanem a megjutalmazott, felkapaszkodó hivatalnokok is, olyanok, akik álmodnak egy nagyot, de se erejük, se kitartásuk nincs a megvalósításhoz.
A regény 4 nap duhajkodását írja le, közben megismerünk néhány érdekes figurát és a hozzájuk tartozó életformát.
Tartalom:
A Sárga Rózsa nevű kocsmában iszogat Szakhmáry Zoltán, Csörgheő Csuli és Borbíró. Lassan megismerjük őket, miközben helyszínről helyszínre járva mulatoznak, isznak, elállatiasodnak és egyre durvább tréfákkal szórakoztatják (és alázzák egymást).
Szakhmáry Zoltán földbirtokos, akinek kuruc gyökerei vannak és persze nagyra törő tervei is a mintagazdaságról, ami majd gazdaggá teszi.
Szakhmárynak azonban szembe kell néznie a valósággal, hogy felesége (akit Móricz a saját egykori feleségéről mintázott) már tud a szeretőjéről. Nagyobb baj, hogy a szerető, Rozika, csalfa asszony. Amikor a mulatságon elhíresztelik a könyvügynökről, hogy egy gróf, Rozika máris kacérkodni kezd vele.
Csörgheő Csuli a középkori mulatságok embere, ösztönök és tréfák töltik ki a napjait, hedonista (=kielégülések rabja). Szerencsésen nyúl az üzlethez, irigyen nézi ezt Szakhmáry Zoltán.
Lekenczey Muki könyvügynök, akinek legfontosabb szerepe, hogy az író földről és társadalmi fejlődésről alkotott elképzeléseit elmondja, de azért abban is szerepet játszik, hogy őróla hitetik el, hogy gróf.
A regényben ezek a figurák sodródnak, beszélgetnek és vitatkoznak, csak a regény végére bontakozik ki esemény. Megjelenik Szakhmáry felesége és tisztázódik, hogy teljesen más értékrendben élnek a férjével, a látszatboldogságuknak ezennel vége. Zoltán a kaszinóban filozofálgatva lassan rájön, hogy sem önbizalma, sem kitartása nincs a tervei megvalósításához, nem tudja a gazdaságot felvirágoztatni. Rájön, hogy a felesége mellett le kell mondania önmagáról. Mulatságra hívja az embereket a tanyájára, hogy szétcsapja magát és ne kelljen elviselnie a nyomasztó gondolatokat, hogy lényegében a felesége irányítja az életét, sikertelen ember, a szeretője pedig csak kihasználja és szívesen lecserélné a körülötte felvirágoztatott tanyát egy jobb életre. Zoltánnak semmi esélye se a lelki, se az egzisztenciális felemelkedésre.
Szakhmáry gazdálkodóként és magánemberként is elbukott, ezért az öngyilkosságba menekül. A legnagyobb mulatság csúcspontjaként felgyújtja a tanyáját mint kudarcának szimbólumát és szíven lövi magát.
-------------------
Móricz üzenete a regénnyel az (is), hogy a magyar vidék még mindig ott tart, mint a 19. század végén: kihasználatlanul heverő kincsesbánya, ami csak az értő kezekre vár.
