"Ó, Romeó, mért vagy te Romeó?
Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el,
s ha nem teszed meg, esküdj édesemmé
és nem leszek Capulet én se többé."
A két család a Montague-k és a Capuletek nemzedékek óta gyűlölik egymást. A gyerekeik is ebbenn a szellemben nevelkednek, ezért már gyerekkorukban megtanulják a gyerekek az ellenség nevét.
Júlia Capulet és gyűlölnie kell a Montague-kat,
Rómeó pedig Montague és gyűlölnie kell a Capuleteket.
A szerelmes Júlia, amikor Rómeóról ábrándozik az erkélyen, az embert látja maga előtt, képtelen Rómeóban az ellenséget látni, meg is fogalmazza, hogy "nem te vagy az ellenségem, hanem a neved". Júlia valójában arról ábrándozik, hogy a névvel együtt a családi viszály és gyűlölködés is elhajítható.
Valójában már senki sem emlékszik rá, hogy mi volt az alapja a gyűlölködésnek, így az teljesen értelmetlen, akár abba is hagyhatnák. Innen nézve nem tűnik butaságbak Júlia gondolatmenete: "A rózsát, bárhogy nevezzük is, éppoly illatos".. Nincs értelme a névnek, mint ahogyan a viszálynak sincs.
A név azonban a Családot jelenti, ezért nem eldobható. Rómeónak meg kellene tagadnia a családját. A "ha nem teszed meg, esküdj édesemmé " mondat ezt jelenti: ha nem tagadod meg a családodat, akkor hozzunk létre egyet mi külön, távol ettől a viszálytól.
(Valójában ez az, amit megpróbálnak a szerelmesek.)








