22
A 2020-as érettségi szövegértési feladatában megjelent részlet tartalma:
A papirusztekercsek törékenyek voltak és nagy tiszta felület kellett a kisimításukhoz, ezért az olvasás nem volt egyszerű.
A legenda szerint pergament a pergamoniak állítottak elő először, de többfelé elterjedt.
Az időszámítás előtti második században elterjedt a pergamen, ami úgy készült, hogy a lenyúzott vékony állatbőrt meszes vízbe áztatták, azután keretre feszítették és éles késsel és habkővel letisztították a két oldalát.Így a pergamen egy hártyavékony bőr lett, ami sokkal tartósabb volt.
Pergamón városában a pergameneket meghajtották és összefűzték, így készültek az első kódexek.
A kódexek a 4. században már általánosan elterjedtek.
Az ókori rómaiaknál még a rabszolgák, a középkorban azonban már szerzetesek másolták az írásokat kódexekbe.
A sciptorok (=másolók) az oldal aljára odaírták a következő oldal kezdőszavát, ez volt az őrszó. (Ekkor még nem számozták az oldalakat). Ezután a miniator megrajzolta a a piros vagy kék iniciálékat (=díszes kezdőbetűt) ás bele egy miniatűrt, egy kis képecskét.
Gyakran a sorközöket is díszítették vagy akár arany vagy ezüst betűket használtak. Egy-egy ilyen műalkotás fedelét fából faragták meg és ezüsttel és drágakövekkel is díszítettek, azután sokszor leláncolva tartották, hogy nehogy ellopják.
Mátyás király Corvina könyvtárában 2000-2500 kódex volt. A megkoronázásától gyűjtötte a könyveket és a nápolyi Beatrixszal kötött házassága után sok itáliai másolót is foglalkoztatott.
A budai várpalotában külön épületrészben készültek a kódexek, melyek ókori írók, tudósok és reneszánsz humanisták munkáit tartalmazták.
A corvinák tárban őrzött kódexeken ott volt Mátyás hollós címre vagy némyelyekn Beatrixé..
