86
– a bullingolás–
Egy herceg sétált át a mezőn, a tekintete maga volt a tavasz... csodaszép lelkétől amerre járt, minden felderült.
Ha az égre nézett, felragyogott a Nap, ha a földre nézett, virágba borult a mező.
Igazán mindenki szerette. Ráadásul olyan szerencsés volt, hogy az útja során folyton kincsekbe botlott. Egy alkalommal egy kietlen pusztaság közepén egy szép nagy, díszes páncélt is talált. Az a páncél megvédte volna mindentől, de a herceg azt gondolta, hogy ő sosem bánt senkit, ezért senki sem fogja majd bántani. Nincs szüksége ilyen holmira.
Egy nap egy idegen király tévedt be a birodalomba és összetalálkozott a herceggel. Az idegen király nagy volt és félelmetes, azonnal kardot rántott és támadott. A hercegnek nem volt fegyvere, és sosem tanult vívni. Ott állt tiszta szívvel a támadója előtt és nem értette, hogy mi történik. Tűrte, hogy összekaszabolják és otthagyják megalázva a szép virágos réten.
Aztán lassan összeszedte magát és elindult. Mindene fájt, a lelke legjobban. Nem akart többé érezni. Magára öltötte a páncélt, ami eltakarta a sebeit és a lelkét. Nem volt többé érzékeny és sebezhető. Bátran kiment a világba, nem bánthatta senki.
Átgázolt a réten, a szép virágokon. Összeszaladtak erdő-mező állatai, de ő azokon is átgázolt. Jött a falu népe, mert sosem láttak ilyet, de azok se csodálkozhattak sokáig , mert a herceg lelketlenül taposta el az embereket és egyre hatalmasabb és erősebb lett. Vér és halál jelezte, hogy merre jár. Egyszer csak elfáradt. Hirtelen a páncél olyan nehéz lett, hogy nem tudta többé elviselni.
Óvatosan vette le. Tudta, hogy sok rosszat tett és most félt az emberek bosszújától.
De amikor levetette a páncélt, a sebzett lelke árván nézett körül. Nemsokára az utolsó fájdalmas nyögés is eltűnt a szélben. Senki sem maradt életben.
-----------------
A történet azt mutatja be, hogy az áldozatból lett szadista szerep sem tesz boldoggá senkit. Ha bulling (=szivatás) áldozata vagy, akkor nem megoldás, hogy keresel valakit, akit szivathatsz és azon levered a világfájdalmadat. Az a megoldás, hogy a lehető leghamarabb kiszállsz az erőszakos játszmából és az életed kiteljesítésére koncentrálsz. Olyan messzire kell menni a megalázó helyzettől és szereptől, ahol már nem ér el. Olyan új élettérbe, ahol újjáépülhetsz, újjászülethetsz.
Legyen életed, utad, céljaid. Teremtsd meg azt az identitásodat, amelyik a győzelemre született és ahhoz ragaszkodj.
Sok sikert és boldog újjászületést kívánok.
