A nők általában szeretik, ha a férfi tud küzdeni és nem adja fel azonnal. Egy nő szereti, ha a férfi megküzd érte. A nő jó harcost szeretne tudni maga mellett, mert az a férfi jelent biztonságot, aki tud küzdeni, képes cselekedni. Egy ilyen férfi jó társ lehet, mert aki mer harcolni a nőért, nagy valószínűséggel harcolni tud a párkapcsolatáért és a majdani családjáért is.
Ha férfiként nem tudod a nő tiszteletét vagy csodálatát megszerezni, akkor a sajnálatával nem érheted el őt... a sajnálatra, az áldozatiságra nem lehet minőségi kapcsolatot építeni. Áldozatnak lenni = vesztesnek lenni. A nők nem vonzódnak a vesztesekhez. Egy férfi nem lehet a körülmények áldozata, sem annak áldozata, hogy már eleget vergődött és sírt egy nőért.
A nő szeretne felnézni a férfira. Szereti látni, hogy ki mindenki néz fel a pasijára ( a szíve választottjára). Ha a nő nagyjából rendben van magával, akkor felfelé törekszik, nem akar kisfiúkat felkanalazni. Olyan férfit keres, akit tisztelni tud, mert rajta van az útján és tudja, mit akar az élettől. Egy nő ehhez akar, ehhez tud kapcsolódni.
Ha azonban a küzdelem hosszú idő után sem talál válaszra, értelmetlen a férfi részéről. Ilyenkor a férfinek tudni kell megállni és nem a beteljesületlen szerelemnek élni, amely nem vezet sehová. És szintén egy vesztes szerep.
Ha egy férfi minden szeretetnyelven megpróbálta megszólítani a nőt és nem talált meghallgatásra, akkor a küzdelem értelmét veszti.
- az írás Bedő Imre gondolataiból merít -
... a mondást is Tőle ismerem
Az 5 szeretetnyelv













