
Az információk, adatok manapság sokat érnek, ezek létrehozása és birtoklása biztosítja a előnyt cégek, államok, szervezetek részére másokkal szemben. A megtévesztés, dezinformáció szintén alapkészség egy valamire való politikus, újságíró, ipari konszern eszköztárában. Ezeket a témákat járja körbe az Eredet. Persze nem unalmas hackerek és irodai akta tolvajok megjelenítésével, hanem vagány álom-kovbojok járják be a célpontul kiválasztott emberek tudatalattiját!
Dom Cobb profi adattolvaj, aki álmában arra készteti áldozatait, hogy osszanak meg vele ipari titkokat. Az egyik ilyen áldozat, Saito leleplezi, majd felbéreli, hogy ezúttal ne adatot lopjon, hanem ültessen be egy gondolatot egy gazdag örökös, Robert Fisher fejébe. Az lenne a cél, hogy az örökös feldarabolja cégbirodalmát. A nehézség az, hogy akárcsak a valóságban, nem lehet csak úgy gondolatot beültetni valakinek a fejébe. Meg kell oldani, hogy Robert saját gondolataként tekinsten a cégfeldarabolás ötletére. Többek szerint ez nem lehetséges, de Cobb szerint kivitelezhető. Mint kiderült, azért biztos ebben, mert neki egyszer már ez sikerült.
Csapatot szervez a munkához, aminek tagja egy építész, Ariadne (aki kialakítja az álombéli környezetet), egy hamisító (aki mindenféle valós figurát életre kelt az álomban), vegyész (aki az álmodást elősegítő koktélokat keveri a valóságban és az álom egyes szintjein is), és egy másik álomutazó, aki Cobb régi partnere utazásai során.
Nehezítő tényező még, hogy Cobb küzd álmaiban halott feleségével, aki folyamatosan keresztbe tesz neki munkájában.
Mikor az öreg Fisher meghal, a temetésre utazó Robertet a repülőgépen álomba küldik, három álomszinten haladva egyre mélyebbre.
Az első szint egy város, ahol látszólag elrabolják, majd egy nem létező kódot akarnak kiszedni belőle, ami egy nem létező atyai végrendelethez vezet. Ennek az a célja, hogy felébresszék benne a gyanakvást, hogy apjának más terve volt vele, mint hogy csak átvegye az örökséget. Az apai szeretetből semmit nem kapott Robert, óriási benne a hiány, így ezen a ponton támadható a tudatalatti térben.
A következő szint a hotel, ahol Cobb felvilágosítja Robertet, hogy álmodik, és megtámadták. Ráveszik, hogy önként lépjen át a következő, legmélyebb szintre, ahol egy havas tájon az apjához kell eljutnia, hogy megtudja, mit akar az öreg. Itt azonban Cobb elhunyt felesége rájuk támad, megöli Robertet, és a Váró nevű formátlan álomtérbe küldi, ahol évtizedeket töltenek az ott rekedtek, ha csak ki nem segítik onnan őket.
Cobb és Ariadne, az építész utána megy. Ennek a színnek a lényege,hogy Cobb megértse saját kapcsolatát volt feleségével, Mallal, és elengedje őt. Mal Cobb hibájából halt meg, ugyanis Cobb még a Váróban töltött közös évtizedek alatt elültetett felesége fejében egy képet, hogy nem valóság, amiben élnek. Csakhogy az asszony ezt a képet magával hozta a valós életbe, és öngyilkos lett, hogy végre kiszabaduljon az álvalóság érzetéből.
Cobb végül elengedi az asszonyt, kihozza a Váróból Robertet, aki az álomszinten találkozhat végre az apjával. Az apja azt sugallja neki, hogy nem az örökség átvétele az, amit vár tőle, hanem hogy a saját lábára álljon. Ez a kép az, ami kellett ahhoz, hogy Robert hagyja az örökséget, és új útra leljen.
A film végén Cobb visszatér családjához, de a zárójelenet egy kis kételyt hagy a nézőben, hogy ez vajon a valóság-e, vagy csak álom.