jelentése:
- hisz az ártatlanságában vagy a jóhiszeműségében
A kéz tűzbe tétele a középkori istenítéletre utal. A lopással vádolt szolgának tűzbe kellett tartania a kezét, és az égés mértéke döntött arról, hogy a vádlott bűnös-e. Valójában az döntött, hogy a bíró el akarta-e ítélni, hiszen addig tartották tűzbe a kezét a vádlottnak, amíg a bíró óhajtotta. Ehelyett persze azt mondták, hogy ez isteni ítélet, hiszen az Isten nem fogja engedni, hogy egy ártatlan szenvedjen. Ez a 6. századi Európában már bevett szokás volt, akárcsak a tüzesvas-próba. Ennél a módszernél a vádlottnak Izzó vasat kellett tartania, amíg besétált a templomba, azután bekötötték a kezét, nehogy gyógyító knőcsöt tegyen rá, és 3 nap múlva megnézték. Ha gyógyulásnak indult a seb, akkor ártatlannak minősítették, ha elfertőződött vagy lerohadt a keze, akkor pedig bűnös volt "Isten ítélete szerint".
A tüzesvas-próba Trisztán és Izolda történetében is megjelenik, ahol Izoldának kell kiállnia ezt a próbát. kilenc lépésre sétál a tüzes vassal és amikor eldobja, a bőre láthatóan ép marad.
Egészen másról szól a tűzpróba
Kezes szólások













