Mirolszol.Com

Miről szól a(z)
?

szegény legény kérdése

Miről szól az V. László vers?

535 2
0

szegény legény

ARANY JÁNOS
V. LÁSZLÓ

Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
Csikorog élesen.

„Ki az? mi az? vagy úgy -”
„Fordulj be és alugy
Uram László király:
A zápor majd eláll,
Az veri ablakod.”

A felhő megszakad,
Nyilása tűz, patak;
Zúgó sebes özönt
A rézcsatorna önt
Budának tornyiról.

„Miért zúg a tömeg?
Kivánja eskümet?”
„A nép, uram király,
Csendes, mint a halál,
Csupán a menny dörög.”

Megcsörren a bilincs,
Lehull, gazdája nincs:
Buda falán a rab
- Egy-egy felhődarab -
Ereszkedik alá.

„Hah! láncát tépi a
Hunyadi két fia -”
„Uram, uram, ne félj!
László, tudod, nem él
S a gyermek, az fogoly.”

Mélyen a vár alatt
Vonúl egy kis csapat;
Olyan rettegve lép,
Most lopja életét...
Kanizsa, Rozgonyi.

„Kettőzni kell az őrt,
Kivált Mátyás előtt!”
„Mátyás, az itt maradt,
Hanem a többi rab -
Nincsen, uram, sehol.”

A felhő kimerült,
A szélvihar elült,
Lágyan zsongó habok
Ezer kis csillagot
Rengetnek a Dunán.

„El! míg lehet s szabad!
Cseh-földön biztosabb.”
„Miért e félelem?
Hallgat minden elem
Ég s föld határa közt.”

Az alvó aluszik,
A bujdosó buvik;
Ha zörren egy levél,
Poroszlót jőni vél
Kanizsa, Rozgonyi.

„Messze még a határ?
Minden perc egy halál!”
„Legitten átkelünk,
Ne félj uram: velünk
A gyermek, a fogoly.”

Az alvó felvirad,
A bujdosó riad;
Szellő sincsen, de zúg,
Felhő sincsen, de búg
S villámlik messziről.

„Oh adj, oh adj nekem
Hűs cseppet, hű csehem!”
„Itt a kehely, igyál,
Uram, László király,
Enyhít... mikép a sír!”

Állj meg, bosszú, megállj:
Cseh földön űl a rab;
Cseh földben a király,
Mindég is ott marad,
De visszajő a rab...!

Becsuk

a vers itt van, ha kell:
A nemzeti helytállás balladája, amiben Arany bujtatottan jelzi nemzeti elkötelezettségét és nézeteit.

Hunyadi János halála után V. László Cillei Ulrikot nevezte ki az ország kormányzójának azt remélve, hogy elteszi láb alól a trónörökös fiúkat Hunyadi Mátyást és Lászlót. A Hunyadi család hívei azonban ezt nem engedték meg és megölték Cilleit. Ezután V. László kénytelen volt kezébe venni az ügyet, tőrbe csalta a két fiút és a még gyermek Mátyást bebörtönözte, az idősebb Hunyadi Lászlót lefejeztette. László halála törvénytelen volt mert a bakó háromszori lesujtása után is lábra tudott állni (dús haja megvédte volna a haláltól), ezért 'Isten kegyelmével' el kellett volna engedni, de V. László megparancsolta a kivégzést. Ezek után az ország háborogni kezdett, ezért V. László menekülőre fogta.
A ballada ezt a menekülést és a király tudatának elborulását jeleníti meg. A király gyakorlatilag beleőrül a félelembe (és nem a bűntudatba!).

"szellő sincsen, de zúg" - a vihar, ami a királyt felébresztette már elmúlt, de a király mégis hallja a mennydörgést, fél a lesújtó Isten haragjától és a nép bosszújától is. Miközben a király Prágába menekül a lelkiismerete elől, addig két rab is megszökik a várból, ők Lengyelországba igyekeznek.
Mivel nem végezhette ko a kiskorú Mátyást V. László, túszként viszi magával. Megérkeznek. "Oh adj nekem, hűs cseppet, hű csehem". - tudjuk, hogy csehek végezték el a bosszút V. Lászlón, megmérgezték.
"Itt a kehely, igyál....Enyhít, miként a sír!" - Ugyanolyan alattomos módon végeztek vele, mint ő Hunyadi Lászlóval.

V. Lászlót Podjebrád György, cseh kormányzó mérgezte meg.
A ballada az ígérettel zárul, hogy "visszajő a rab!", tehát Hunyadi János visszatér, és valóban visszatért és az egyik legerősebb uralkodónk volt.

Művével Arany János a zsarnokság ellen tiltakozik. A "rab gyermek", a rab Magyarország szinonimája. Miképpen visszajött Mátyás és erős kezű uralkodó lett, ugyanúgy eljön még Magyarország felemelkedésének az ideje is.


MEGOSZTOM:




Miről szól