5561
A mű Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjéből született, a Cári Színházak egykori főigazgatójának kérésére, aki hivalkodni kívánt meseszép jelmeztárával.
Cselekmény:
I.
Karácsony előestéjén vendégek érkeznek Marika és Misi családjához, a gyerekek kíváncsian kukucskálnak a szalon ajtaján, majd nyílik az ajtó és betódulnak. Körültáncolják a karácsonyfát és ajándékot kapnak. A gyerekek körtáncot járnak, azután szembekötősdi és bábjáték következik. A bábjáték témája a Herceg és a gonosz Egérkirály küzdelme a Hercegnőért. A bábjáték után egy csúnya diótörő bábu hátramarad, így azt Marika veszi magához, ölelgeti, szeretgeti. Misi minduntalan elveszi a játékot Marikától.
II.
Marika fáradtan elalszik, álmában megelevenedik a bábjáték. Óriássá nőtt egerek lepik el a szobát, a karácsonyfát és az ajándékokat fosztogatják. A diótörő megelevenedik és a karácsonyfa alatti játékvárba vonul, hogy megvédje a karácsonyfát. Megjelenik az egérkirály és rohamot indít a karácsonyfa ellen, a diótörő vezetésével huszársereg veri vissza a támadást. A diótörő legyőzi az egérkirályt és daliás ifjúvá változik.
Marika is hercegnővé serdül, a két szép fiatal kéz a kézben indul a hópelyhek után.
III.
Diótörő herceg dióhéj csajkáján (hajóján) a birodalmába viszi menyasszonyát. Egerek állják útjukat, de a diótörő elijeszti őket a varázspálcával, amit útravalóul a készítőjétől kapott. A birodalom alattvalói mély hódolattal és természetesen táncmulatsággal köszöntik a hercegi párt, több nemzetiség tánca megjelenik. A pár kéz a kézben indul meg az óriás karácsonyfából lett fényesség és beteljesedés felé. Marikát a dada ébreszti, a lány boldogan öleli magához a diótörő bábut.
