659
(geszta) latin kifejezés, jelentése: viselt dolgok
Középkori történetírói műfaj,melynek témája egy nép eredete, története és életeseményei. (Vagy egy-egy királyi család története.) Mint a legtöbb régi történetírás, a gesta sem törekszik pontos időbeliségre vagy az események tényszerű leírására és felsejlenek benne meseelemek, mesés hatások és szerzői benyomások (=szubjektív meglátások), melyek az olvasmányosság elősegítését (vagy a megrendelő politikai befolyását) szolgálják. Magyar ősgestát Kézai Simon és Anonymus írt.
A Gesta Hungarorum, a Magyarok története, amelyet több mint 800 évvel ezelőtt III. Béla király ismeretlen nevű jegyzője, Anonymus írt a magyar honfoglalásról és a 10. század harcairól.
A sokkal több hitelt érdemlő őstörténeti írásunk Kézai Simon Gesta Hungaroruma, mely Hunor-Magor testvérektől, Scythiai kezdetektől, Atilla nagykirály uralkodását elbeszélve, a magyarok bejövetelén át IV. László király uralkodásáig (1272–1282) írja le a magyarok Kárpát-medencei történelmének első évszázadait. Sajnos ebből is csak töredékek maradtak fenn.
