4090
Arról szól, hogy Kovaljov orra megvalósítja Kovaljov álmát és államtanácsos lesz.
Hát ez is egy olyan novella, amely az első két olvasásra fájdalmas nagy marhaságnak tűnik, és csak harmadikra lehet belelátni némi mondanivalót.
Tartalom:
A kisember Kovaljovnak leválik az orra és önálló életre kél. Nem elég, hogy elhagyja egykori gazdáját, ráadásul sorra eléri Kovaljov álmait, amelyeket az nem tudott megvalósítani. Kovaljov orra hamarosan államtanácsos lesz. Ettől Kovaljov összeomlik, élete céltalanná válik, hiszen orra már beteljesítette a legnagyobb kovaljovi célt.
A narrátor mindenről megmondja nekünk, hogy lehetséges vagy képtelen dolog. Így kirajzolódik előttünk a novella társadalombírálata. Az aktatologatók végtelenül unalmas világa. Ezeknek az embereknek a fájdalmas üressége, életük értéktelensége, céljaik értelmetlensége... a közeg, melyben egy orr életre kelése sem jelenti az állóvíz felkavarását, csak Kovaljov számára.
A novella abszurditása végül leleplezi magát nekünk és rávilágít, hogy a kisember az illúziói nélkül képtelen tovább élni.
Az író meghökkenteni akart, tehát nem a mai embernek írta. Most inkább szánalmas próbálkozásnak tűnik ez, bármit is akart mondani vele.
Az orr az ítélet szimbóluma: "Jó orra van hozzá" = jó kritikus
