Hamvába holt ember
jelentése:
- visszavonult zárkózott ember
- élhetetlen, mindenre alkalmatlan ember
Nem csak az ötletre, az emberre is mondják, hogy "hamvába halt", azaz jelentéktelen figura, aki már nem él igazán.
Leginkább olyanra mondják, aki visszavonult életet élő, barátságtalan vagy szótlan ember. Amíg élt, addig lobogott, de aztán elfáradt, elhamvadt, már nem mozdul ki hazulról.
Régebben mondták ügyetlen, élhetetlen emberre is. Olyanra, akinek nem sok haszna van, nem viszi előre a dolgokat.
A "hamvába halt" kifejezés arra az ősi hitre vezethető vissza, amikor úgy gondolták, hogy a lélek egy tűzből kipattant szikrából születik. És amikor az élet véget ér, ez a lélek az izzó tűzzel együtt hamvába hal, kihuny, kialszik.
A "hamv" szóból keletkezett a könnyebben kimondható hamu kifejezésünk.













