jelentése:
- a hazához, a nemzethez, a nyelvhez, a magyar kultúrához való ragaszkodás
- a Nagy-Magyarország lakóival való összetartozás érzése
Széchenyi írja egy 1834-ben megjelent cikkében:
"A jó hazafi visszatér, mert valamint a követ, bármi magasan vettessék is a levegőbe, valami ellenállhatatlan erő vonja vissza a földhöz; úgy varázsolja a romlatlan természet nagy törvénye a hazafit az anyaföldjére vissza ismét."
Széchényi szerint tehát az ember a természeténél fogva a hazájához, nemzetéhez, közösségéhez húz.
Ady már nem ilyen egyértelmű. A föl-földobott kő című versében sorra veszi a sértettségeit és csak azután hajlandó nagy kegyesen magyar maradni a távoli Párizsból.
Vörösmarty hazaszeretete kőbe van vésve: erkölcsi parancs:
"Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt élned, halnod kell!"
Wass Albert köve nem feldobható, körötte évek szaladnak el akár a sodró folyóvíz. A költő hisz Erdély örök fennmaradásában és őrzi szívében a megmásíthatatlan hazaszeretetet, amely oly biztos pont az életében, mint a kő a víz sodrásában.
"...elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad."
------------------
A "földobott kő" metaforája Baruch Spinoza holland filozófustól származik, aki sokat filozofált a szabadság és a szükségszerűség témakörében. A kőnek nincs szabad akarata, a gravitáció magához húzza, ha feldobják.
Spinoza sokakkal ellentétben úgy gondolta, hogy a szabadság és a szükségszerűség nem zárja ki egymást.













